KPMG: mindenhol nőnek majd az adók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világszerte nőhetnek az adóterhek a következő években – derül ki a KPMG Global TaxRateSurvey kiadványából.


 A kormányok adósságrendezési tervei, a társadalombiztosítási rendszerek növekvő finanszírozási igénye, és a nemzetközi adójog terén zajló harmonizációs törekvések mind ebbe az irányba hatnak – derül ki a KPMG idei, 145 országra kiterjedő, adózási trendeket vizsgáló, Global TaxRateSurvey nevű felméréséből, olvasható a cég közleményében.

A Global TaxRateSurvey főbb megállapításai:

  • Globális szinten az adókulcsok nem változtak 2014-hez képest.
  • A döntéshozók célja az adóalap szélesítése; a megadóztatható termékek, szolgáltatások, és tevékenységek körének tágítása.
  • Folyamatosan vonják vissza azokat a korábbi adókedvezményeket, amelyeket még a válság idején vezettek be azzal a céllal, hogy támogassák valamely iparágat, vagy növeljék a fogyasztási hajlandóságot.
  • A közvetett adók rendszerét a világon szinte mindenhol bevezették.
  • Középtávon a legtöbb országban 15 és 20 százalék közötti lesz az indirekt adókulcs
  • A társadalombiztosítási hozzájárulás évről évre egyre nagyobb részét képezi az állami bevételeknek.
  • Az OECD BEPS elleni akciótervének köszönhetően minden adónem esetében változások várhatók a következő öt évben.

 

Növekvő adóalap, változatlan kulcsok

A 2008-as pénzügyi válság során jelentősen nőtt az országok eladósodottsága, és ezzel a rájuk nehezedő adósságteher. A válság végeztével azonban a döntéshozók felismerték, hogy csökkenteniük kell az eladósodottságot, amit részben az adóbevételek növelésével lehet. A felmérés eredményei szerint általános tendencia, hogy az adókulcsok emelése helyett az adóalap szélesítését, a kedvezmények eltörlését, és megadóztatható jövedelmek körének szélesítését választották a kormányok.

A lakosságra nehezedő adóterhek emelkedése azonban nem pusztán az adókedvezmények eltörlésével indokolható – hangsúlyozza René Philips, a KPMG globális mobilitási szolgáltatásokért felelős vezetője. „A növekedés beindulásával párhuzamosan a jövedelmek emelkedni kezdtek, ami miatt magasabb adózási kategóriába kerülhet egy-egy személy.”Ugyanakkor, Magyarországon 2016-tól a személyi jövedelemadó kulcs 1%-os csökkenése, valamint a kedvezőbb családi kedvezmény szabályok a növekvő összlakossági jövedelemből jelentős részt hagynak az adózóknál.  

Növekvő társadalombiztosítási terhek

A felmérésből az is kiderül, hogy mindössze egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős változást tapasztaltak tavalyhoz képest. A társadalombiztosítási járulékok munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt nőttek, ami nem csupán annak tudható be, hogy a kormányok igyekeznek nagyobb jövedelmekre szert tenni, hanem annak is, hogy a jóléti rendszerekkel szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek – véli René Philps, a KPMG globális mobilitási szolgáltatásokért felelős vezetője. „A szolgáltatásokhoz elő kell teremteni a szükséges forrásokat, aminek az egyik legegyszerűbb módja a társadalombiztosítási járulékok emelése, éppen ezért nem meglepő, hogy folyamatos növekedést tapasztaltunk az elmúlt években”. Ez a hatás jelenleg Magyarországon még nem tapasztalható, 2016-ban nem várható a társadalombiztosítási járulék kulcsok emelkedése.

A BEPS minden adóra hatással lesz

A G20-ak felkérésére az OECD 2012-től elkezdte kidolgozni a BEPS (BaseErosion and Profit Shifting) elleni akciótervét, melynek célja olyan belföldi és nemzetközi adózási instrumentumok kifejlesztése, amelyek a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítják, miközben elkerülik a kettős nem adóztatást is. Az akcióterv további célkitűzése olyan mechanizmusok kifejlesztése, amelyek korai szakaszban képesek az agresszív adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére. A terv idén októberben lépett a jogalkotási és implementációs fázisba. A felmérés eredményei szerint az akcióterv valamennyi adónemre hatással lesz a következő öt évben: (1) a társasági adók esetében nőhetnek az adóalapok, illetve szigorúbbak lehetnek a jelentési és beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos előírások, (2) az indirekt adók esetében változhat az adókivetés struktúrája, különös tekintettel a szolgáltatásokra és az immateriális javakra, (3) a személyi jövedelemadók esetében könnyebben elérhetők lehetnek a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos információk.

Forrás: KPMG Global TaxRateSurvey 2015

 

Áfa: már több mint 160 országban

Világszerte egyre több ország alkalmazza az áfát, számuk jelenleg meghaladja a 160-at. Malajzia és a Bahamák idén döntött az új típusú adó bevezetéséről, India és az Öböl országok pedig jövőre tervezik ugyanezt. Tim Gillis, a KPMG indirekt adózási részlegének vezetője szerint az optimális áfa-kulcs 15 és 20 százalék közé esik, amit a legtöbb ország középtávon valószínűleg el is ér. Az európai országok többségében az áfa-kulcs jelenleg is ebbe a sávba esik. Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba, a legmagasabb általános áfa-kulccsal rendelkezik Európában. A jelenlegi adópolitika a fogyasztást terhelő, forgalmi típusú adóbevételek arányának növelését tervezi a jövedelemadókból származó költségvetési bevételekhez képest, ezért középtávon nem várható az általános áfa-kulcs mértékének drasztikus csökkentése.  


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.