Szorongatja a multik nyakát az EP – hol tart az uniós adóreform?

Szerző: Soós Eszter Petronella
Dátum: 2015. november 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan a bőrünkön érezhetjük az Európai Parlament azon különbizottsága munkájának eredményét, mely a multinacionális cégek kivételezett helyzetét feltáró Luxleaks-botrány nyomán adóreform-javaslatokon dolgozik. Mivel az európai parlamenti munka sokak számára éppoly zavaros, mint a multinacionális vállalatok adózása, megkértük Marju Lauristin egyetemi tanárt, szociáldemokrata EP-képviselőt, segítsen nekünk eligazodni a labirintusban. Kétrészes interjúnk első részében a TAXE-különbizottság munkájáról beszélgettünk, a csütörtökön megjelenő második részben pedig az uniós napirenden szereplő adózási ügyeket elemezzük.


Kezdjük a kályhánál: mi a TAXE-bizottság pontos feladata?

A TAXE különbizottságot 2015. február 12-én hozták létre, hogy a tagállamok feltételes adómegállapításait és más, jellegében, hatásában hasonló intézkedéseit vizsgálja, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőre nézve. Feladatunk az is, hogy átnézzük a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatait 1991-től napjainkig és megvizsgáljuk, miként kezeli az Európai Bizottság a tagállami támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket. Mivel ilyen rövid idő alatt az alapos munkához ez nyilvánvalóan túl sok feladat (az eredeti hat hónapos mandátumot meg is hosszabbították novemberig), a TAXE munkájának fő csapásiránya a vállalati adózás káros gyakorlatainak azonosítása, illetve hogy az adóelkerülés és adócsalás hatékony kezelésére javaslatokat tegyünk az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak.

A TAXE-bizottságról

A feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság feladata, hogy legalább elméletben rendet tegyen a multinacionális cégek zavaros adózási gyakorlata körül, és javaslatokat fogalmazzon meg a multinacionális cégek kivételezett adózási helyzetét feltáró luxemburgi adóbotrány után (a Luxleaks-botrányról és az előzményekről itt, itt és itt olvashat).

Korábban lehetett hallani, hogy maguk a képviselők sem teljesen elégedettek a kapott mandátummal. Ön osztja ezeket a kritikákat?

Néhány képviselő valóban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TAXE-nak különbizottságként nincs teljes parlamenti ellenőrzési jogköre, mint ahogy lett volna, ha a vizsgálóbizottság alapítására vonatkozó javaslat átmegy a Parlamenten. Való igaz, késésekkel férünk hozzá a Bizottságtól, a tagállamoktól és a magatartási kódexszel foglalkozó csoporttól kért dokumentumhoz és ez akadályozza, hogy átfogó jelentést készítsünk. Ennek eredményeképpen most komolyan szó van arról a Parlamentben, hogy esetleg még egyszer meg kellene hosszabbítani a TAXE mandátumát, vagy legalább az ECON-bizottság keretei között folytatni kellene a munkát.

Marju Lauristin

 

A sajtóban több olyan hír is megjelent, miszerint a multinacionális vállalatok nem működnek rendesen együtt a TAXE-szal. Ön hogy értékeli a szerepüket?

A sajtó egyértelműen ráérzett a problémára. Az első körben hívott 18 multiból mindössze 4 fogadta el a meghívást (Airbus, BNP Paribas, SSE plc és a Total). Ugyanakkor a multinacionális cégek kaptak még egy lehetőséget, hogy megjelenjenek a TAXE előtt. A találkozóra november 16-án kerül sor, és ezúttal például a Facebook és a Google is jelezte, hogy jön. Az S&D frakció addig is úgy döntött, nem találkozik a nem együttműködő cégek képviselőivel, illetve jó az esélye annak, hogy a második meghívást is visszautasító cégeket eltávolítják majd az EU átláthatósági nyilvántartásából. Más szóval nem fognak tudni belépni az intézmények épületeibe.

A jelenlegi menetrend

A jelenlegi tervek szerint a TAXE-jelentéséről még idén szavaz a Parlament. A bizottság a jelentéstervezetet október végén elfogadta, és az novemberben a plenáris ülés elé is kerül.

Mi a kapcsolat a TAXE munkája és a bizottság vizsgálatai között, melyek egyes multinacionális cégek és tagállamok gyakorlatait vizsgálják (például az Apple-t Írországban, vagy az Amazont Luxemburgban?

A TAXE nagyon figyeli a bizottság vizsgálatainak folyamatát, mind az említett egyedi esetekben, mind pedig az összes tagállam feltételes adómegállapításai ügyében. Üdvözlöm a bizottság feltételes adómegállapításokkal kapcsolatos döntését, mely szerint Luxemburg és Hollandia szelektív adóelőnyöket biztosítottak a Fiat’s Finance-nek, illetve a Trade and Starbucks-nak. Ezzel a bizottság egyértelmű üzenetet küldött, hogy ezek a gyakorlatok nem felelnek meg az állami támogatásokról szóló szabályoknak, s véget kell vetni nekik.

Azóta egyes vizsgálatok lezárultak, elbukott a Fiat Luxemburgban és a Starbucks Hollandiában

Október végén zárultak le az Európai Bizottság vizsgálódásai a Fiat és a Starbucks ügyében. A testület megállapította, hogy a két cég szelektív adókedvezményeket kapott, ami tiltott állami támogatásnak minősül. A két cégnek fejenként mintegy 20 millió eurót kell befizetni Luxemburg és Hollandia államkasszáiba.

Margrethe Vestager versenyügyi biztos a döntés kapcsán a Bizottság közleményében így fogalmazott: „Az olyan feltételes adómegállapítások, amelyek mesterségesen csökkentik egy társaság adóterheit, nem állnak összhangban az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ezek az adómegállapítások jogellenesek. Bízom benne, hogy ezt az üzenetet a ma hozott határozatok a tagállami kormányok és a vállalkozások számára egyaránt világossá teszik. A vállalkozásokfüggetlenül attól, hogy kis- vagy nagyvállalkozások, illetve nemzeti vagy multinacionális vállalkozások-ekötelesek megfizetni a méltányosan rájuk eső adóterhet”.

Az Európai Bizottság közleménye leszögezi továbbá: „A feltételes adómegállapítások nem alkalmazhatnak olyan módszertanokatlegyenek azok bármennyire összetettek isa gazdaságilag indokolatlan belső elszámolóárak megállapítására, amelyek a nyereségek jogellenes kihelyezését eredményezik a társaság által fizetendő adók csökkentése érdekében. Ez az adott vállalkozást tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a többi vállalkozással (jellemzően kkv-kkal) szemben, amelyekmivel az általuk igénybe vett áruk és szolgáltatások után piaci árat fizetneka ténylegesen elért nyereség alapján adóznak”.

Az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy az írországi (Apple), belgiumi és egyéb luxemburgi ügyek (Amazon) vizsgálata még folyamatban van.

Talált-e olyan eddig ismeretlen ügyeket, problémákat a TAXE-bizottság, amelyekkel az EU-nak foglalkoznia kell a jövőben?

A TAXE munkája során nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy egyes országokban a káros adózási gyakorlatok szinte a normalitás részeivé váltak, s ez elfogadhatatlan. Ráadásul folyamatosan születnek újabb és újabb adóelkerülési sémák, például a szellemi tulajdon esetében eddig használt Patent Boxokat lassan felváltják az Innovációs Boxok. Fontos, hogy a TAXE képes lesz ráirányítani a figyelmet ezekre az ügyekre, így a most folyó uniós adóreform nemcsak a jelenlegi helyzetre koncentrálhat, hanem alapelveket is megfogalmazhat, hogy megakadályozza az új, káros gyakorlatok megjelenését.

Mi lenne a TAXE munkájának törvényhozási vagy nem törvényhozási eredménye, amellyel elégedett lenne?

Akkor lennék elégedett, ha a munkánk eredményeképpen bevezetésre kerülne a feltételes adómegállapítások kötelező (nyilvános) megosztása, a nyilvános országról országra történő adatközlés, illetve a közös konszolidált társasági adóalap.

Névjegy: MARJU Lauristin (1940)
 

  • Nyelvész, irodalmár, a nyelvtudományok doktora, a szociális kommunikáció professzora

  • Többször volt észt parlamenti képviselő, 1992 és 1994 között szociális miniszterként dolgozott az észt kormányban

  • Az Észt Szociáldemokrata Párt elnökségi tagja

  • 2014 óta EP-képviselő

  • A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának alelnöke, a TAXE és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság bizottságok tagja

 


Kapcsolódó cikkek:


Kata adózás lényege – 4. rész
2019. április 18.

Kata adózás lényege – 4. rész

Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a NAV
2019. április 18.

Több száz munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A cégek a gyanú szerint milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy nem fizették a munkavállalók utáni járulékokat.

EuB: nem kell vámigazolás a termékexport adómentességéhez
2019. április 17.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy exportértékesítés esetén az adómentességnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Nyers borostyánt foglalt le a NAV
2019. április 17.

Több mint 63 kilónyi nyers borostyánt találtak egy belépő autóban elrejtve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a tiszabecsi ukrán-magyar határállomáson.

85 adózónál tártak fel jelentős adóhiányt
2019. április 17.

A NAV 85 adózónál tárt fel jelentős összegű adóhiányt az első negyedévben: 52 társaságnál és 33 magánszemélynél - derül ki a hivatal honlapján közzétett, 2019. március 29-ei állapotot tükröző adatokból.