Vihart kavart a földadó terve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Földadóval korlátozná a spekulációs földszerzést a szaktárca. Az elképzelést a Nemzetgazdasági Minisztérium és a MOSZ is ellenzi.

Adózási elemekkel is gátat kellene szabni a spekulációs földszerzésnek – javasolta a kormány által még nem tárgyalt, új földtörvényről szóló előterjesztésében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A tárca progresszív földadó, vagy a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek után kivetendő új közteher bevezetését is elképzelhetőnek tartaná a cél elérése érdekében.

A vidékfejlesztési tárca ötletét a Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan elutasította: mint azt a Világgazdaságnak elmondták, nem támogatják sem vagyonadó, sem ingatlanadó bevezetését. „A VM előterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására” – olvasható a lapnak küldött közleményükben.

A földadó ötletét nem tartja jónak a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sem: az a mostani 30-ról 40 százalékosra növelné a feketegazdaság részarányát a szektoron belül, ami akár 1 százalékpontos GDP-csökkenést is jelenthetne – nyilatkozta a Népszabadságnak Horváth Gábor, a szövetség főtitkára.

A szövetkezetek a földtörvény-tervezet egészét elutasítják, mert az értékelésük szerint a családi gazdálkodóknak kedvez. Horváth Gábor a Népszabadságnak úgy vélte, hogy annak elfogadása hasonló csapást jelentene a szektornak, mint a kilencvenes évek elején a vagyonnevesítés, a kárpótlás és a szövetkezetek szétverése. Akkor 40 százalékkal esett vissza az élelmiszer-termelés, most 10-20 százalékos lenne a zsugorodás mértéke.

---