Külföldi megtakarítás kamatának adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tisztázni kell a haszonhúzó személyét, illetőségét, majd a hatóságok automatikus információcseréje következik, amit a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény befolyásolhat.


Azoknak a magánszemélyeknek (= természetes személyeknek), akik külföldön dolgoznak és megtakarítják a jövedelmük egy részét, ismerniük kell bizonyos uniós szabályokat. Tájékozottnak kell lenniük annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzanak, illetve meg tudják ítélni, mikor kell helyi adótanácsadóhoz fordulni az adott országban. Például a külföldi kamatjövedelmek esetében.

A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelv célja, hogy lehetővé tegye az egyik EU-s tagállamban kamat formájában megjelenő, de egy másik tagállamban illetőséggel bíró „haszonhúzó természetes személy” részére történő kifizetéseknek az illetőség szerinti tagállam törvényeinek megfelelő tényleges adóztatását.

A tagállamok közötti ilyen kamatjövedelmekre vonatkozó automatikus információcsere eszközét választották ki ezeknek a „kamatjövedelmeknek” a megadóztatására abban a tagállamban, ahol a haszonhúzó adóügyi illetőséggel bír.

Például, ha egy magyar fiatalember Angliában dolgozik és bankba teszi a megtakarítását, akkor, ha magyar adóügyi illetőségűnek minősül, akkor az angol hatóság jelenti a magyarok felé a kamat összegét annak érdekében, hogy belföldön adózhasson. (Erősen leegyszerűsítettem.)

Tehát az irányelv előírja a kamatot kifizető tagállamának illetékes hatósága számára, hogy információt szolgáltasson – legalább évente, a kifizető tagállamának adóévzárásától számított hat hónapon belül – a haszonhúzó természetes személy illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok közötti kamatfizetésekre vonatkozó információ cseréjével lehet megvalósítani azon végső célt, amelynek értelmében azon tagállamban kell megadóztatni a kifizetett kamatokat, amelyben a haszonhúzó illetősége van.

Amennyiben a haszonhúzó magánszemély nem a kamatot kifizető letelepedése szerinti tagállamban bír illetőséggel, akkor az információcserére való áttérésig terjedő átmeneti időszakban a kifizető tagállamában forrásadót vetnek ki a kamatra.

Ezen irányelv alkalmazásában „haszonhúzó”: bármely természetes személy, aki kamatot szerez, vagy bármely természetes személy, akinek kamatot írnak jóvá, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kamatot nem az ő javára fizették ki vagy írták jóvá.

A 2004. január 1-jén vagy azután létrejött szerződéses jogviszonyokra vagy szerződéses jogviszonyok hiányában a végrehajtott ügyletekre vonatkozóan a kifizető megállapítja a haszonhúzó személyazonosságát, amely annak nevéből és lakcíméből, valamint – ha van ilyen – az illetősége szerinti tagállam által kiadott adóazonosító számából áll. Ezen adatokat a haszonhúzó által bemutatott útlevél vagy hivatalos személyazonosító igazolvány alapján állapítják meg.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló

Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

A haszonhúzó abban a tagállamban rendelkezik illetőséggel, ahol az állandó lakóhelye található. Többek között ezért szoktuk javasolni, hogyha a természetes személy határozatlan ideig külföldön dolgozik, akkor belföldön adja le a lakcímkártyáját. (Érdemes elolvasni a külföldön dolgozók adóügyi illetékességének megállapításáról szóló cikkeket is.)

Az EU-s irányelv alkalmazásában „kifizető”: azon gazdasági szereplő, amely közvetlenül a haszonhúzó javára kamatot fizet ki vagy kamatot ír jóvá függetlenül attól, hogy a gazdasági szereplő a kamatot eredményező követelés kötelezettje, vagy a kötelezett, illetve a haszonhúzó által a kamat kifizetésével vagy a kamat jóváírásával megbízott szereplő.

A 2003/48/EK irányelv alkalmazásában „illetékes hatóság”:
a) a tagállamokban bármely olyan hatóság, amelyet a tagállamok bejelentettek a Bizottságnak;
b) a harmadik országokban a kétoldalú vagy többoldalú adóegyezmények alapján illetékes hatóság, vagy ennek hiányában olyan más hatóság, amely illetőségigazolás kiállítására jogosult.

Az irányelv alkalmazásában „kamat”:
– valamennyi, követeléshez kacsolódó, számlára kifizetett vagy arra jóváírt kamat, függetlenül attól, hogy jelzáloggal biztosított, vagy ad-e jogot a kötelezett nyereségében való részesedésre, különösen az állampapírokból, kötvényekből vagy adósságlevelekből – beleértve az ilyen értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat – származó jövedelmek; (A késedelmes kifizetésekre vonatkozó pótlékokból származó jövedelmek nem tekintendők kamatnak.)
– az előző pontban említett követelések értékesítésekor, visszatérítésekor vagy visszaváltásakor felhalmozódott vagy tőkésített kamat.

Ezek voltak az irányelv alkalmazása és szövegezése során használt fogalmak, kissé leegyszerűsítve és a kivételek taglalását elhagyva.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Amennyiben a haszonhúzó által kapott kamatra a kifizető székhelye szerinti tagállamban forrásadót állapítanak meg, akkor részére a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam a nemzeti jogának megfelelően beszámítást biztosít a levont adónak megfelelő összeg erejéig. Amennyiben ez az összeg meghaladja az illetőség szerinti tagállam nemzeti joga szerint fizetendő adó összegét, a tagállam a levont adó többletként jelentkező összegét visszafizeti a haszonhúzónak.

Például az Ausztriában dolgozó magyar természetes személy kamatából forrásadót vonnak le. Amennyiben a magyar adójog is megadóztatja ezt a kamatot, akkor a magánszemély által kikért és itthon benyújtott igazolás alapján a belföldi adóból levonható a külföldi adó. Negatív különbözet esetén azt a magánszemély részére vissza kell fizetni.

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nagyon sok országgal kötöttünk a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ezekben meghatároztuk, hogy a kamatjövedelem melyik országban adóztatható. Ezeknél az országoknál ezt kell alkalmazni.

A Magyarországon letelepedett és másik tagállambeli külföldi magánszemélynek kamatot fizető szervezetek adatszolgáltatására vonatkozó előírások az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú mellékletében találhatók.


Kapcsolódó cikkek