Külföldiek hazai bérének adózása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatban számos adófizetési feltételeknek kell megfelelnie a munkáltatóknak – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.
Korábbi bejegyzésemben a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettségeket és szabályokat foglaltam össze, jelen bejegyzésemben pedig a külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatban felmerülő fontosabb adófizetési tudnivalókat ismertetem.
Illetőség kérdése
Az adókötelezettség megállapításához első lépésként azt kell meghatározni, hogy a Magyarországra érkező magánszemély, melyik országban rendelkezik adójogi illetőséggel. Ennek eldöntéséhez, először az érintett országok belső, nemzeti szabályait kell megvizsgálni. Amennyiben a nemzeti adójogszabályok alapján a magánszemély csak az egyik államban minősül belföldi illetőségűnek, akkor az illetőség helye egyértelmű, e tekintetben további vizsgálódás nem szükséges.
Gyakran előfordul, hogy a nemzeti előírások alapján egy magánszemély, mindkét országban illetőséggel bír. Ilyen esetben meg kell néznünk, hogy az adott állammal Magyarország kötött-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Amennyiben igen, a tényleges illetőség kérdését, az egyezmény alapján, jellemzően az állandó lakóhely, a létérdek központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az állampolgárság alapján kell megállapítani. Bár ez egy könnyű kérdésnek tűnik, az OECD Modellegyezményhez kiadott kommentár alapján nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy egyértelműen megállapíthassuk az illetőség helyét.
Tapasztalataink alapján, ha a megadott szempontrendszer mentén körültekintően elvégezzük a vizsgálatot, akkor szinte mindig egyértelműen meg lehet határozni az illetőség helyét. Abban az esetben, ha ez mégsem lehetséges, a kérdésben a két állam illetékes hatóságai döntenek egyeztető eljárás keretében.
Egyezmény hiányában, amennyiben a nemzeti szabályok alapján a magánszemély mindkét államban belföldi illetőségűnek minősül, akkor előfordulhat az az eset, hogy a magánszemély mindkét országban belföldi illetőséggel rendelkezik, és mindkét ország megadóztatja ugyanazt a jövedelmet.
Az illetőség kérdésének azért is szenteltem a bejegyzésemből ekkor részt, mert ha az helytelenül kerül megállapításra, a magánszemélynek adóhiánya keletkezik legalább az egyik államba, amely az adóhiány megfizetési kötelezettségén túl egyéb szankciókat is vonhat maga után (például késedelmi pótlék, mulasztási bírság).
Adófizetés helye egyezményes ország esetén
Amennyiben a magánszemély olyan országból érkezik, amellyel hazánk kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezményt, az adófizetés helyét minden esetben az egyezmény alapján kell meghatároznunk.
Olyan esetben, amikor a magánszemély illetőségének helye, illetve a munkavégzés helye elválik egymástól, a munkaviszonyból származó jövedelem – főszabály szerint – a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható. Tehát ha egy külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon végez munkát, akkor a jövedelem főszabály szerint Magyarországon lesz adóköteles.
| 2013. december 5: Adónap |
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Időpont: 2013. december 5.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Program:
- 09.00-10.00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
- 10.15-11.45 Személyi jövedelemadó változásai
- 13.00-14.00 Járulékok változásai
- 14.00-15.30 Általános forgalmi adó változásai
- 15.45-16.45 Társasági adó változásai
Előadók:
- Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
- Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
- Dr. Kovács Ferenc adószakértő
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
További információk és jelentkezés itt
|
Ez alól az az eset képez kivételt, ha a külföldi illetőségű magánszemély átmeneti jelleggel végez munkát Magyarországon, és a következő feltételek mindegyike teljesül:
- a magánszemély maximum 183 napot tölt Magyarországon (azt, hogy a 183 napot adóéven belül kell vizsgálni, vagy az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban, mindig az adott egyezmény szövege dönti el);
- a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű Magyarországon;
- a díjazás költségét nem a munkáltató Magyarországon lévő telephelye viseli.
Itt nagy kockázatot jelent, hogy az adózók sok esetben automatikusan azt a társaságot tekintik munkáltatónak, aki a munkaszerződésben ekként van megjelölve, és nem végzik el az ún. integrációs tesztet, amely azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági értelemben vett munkáltató személyét meg lehessen határozni. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények világában ugyanis munkáltató alatt a gazdasági munkáltatót, és nem a jogi munkáltatót kell érteni.
Könnyen előfordulhat olyan eset, hogy a külföldi illetőségű magánszemélyt külföldi munkáltatója 183 napnál rövidebb időre kiküldi egy magyar társasághoz, a magánszemély tevékenysége azonban szervesen integrálódik a magyar társaság tevékenységébe, melynek következtében a magyar társaságot kell a gazdasági munkáltatónak tekinteni és a kiküldetés első napjától beáll Magyarországon az adófizetési kötelezettség.
Adófizetés helye nem egyezményes ország esetén
Amennyiben az érintett országgal Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezményt, akkor mind a magánszemély illetőségét, mind a magyarországi adófizetési kötelezettséget a belföldi jogszabály alapján kell meghatározni.
Belföldi illetőségű magánszemély valamennyi jövedelme adóköteles Magyarországon.
Külföldi illetőségű magánszemély kizárólag a belföldről származó jövedelme után köteles Magyarországon adót fizetni.
Ahogy korábban említettem, egyezmény hiányában előfordulhat, hogy egy magánszemély több országban is belföldi illetőségűnek minősül a nemzeti szabályok alapján, és több ország is megadóztatja ugyanazt a jövedelmet. Ennek a helyzetnek az orvoslására a magyar törvény tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, akkor a számított adót csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb a külföldi jövedelem adóalapjának a belföldi adómértékkel megállapított összege.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
