Külföldiek (kötelező) magán-nyugdíjpénztári tagsága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran felmerül a kérdésként, hogy a külföldi alkalmazottaknak kötelezően be kell-e lépniük magánnyugdíjpénztárba, azaz pályakezdőnek minősülnek-e a magyar jogszabályok alkalmazása során. A választ megtudhatjuk Varga Éva cikkéből az Adó-tb szaklap 2009/8. számából.

A magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), valamint a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (195/1997. R.) és a 172/1997 (X. 6.) kormányrendelet (172/1997. R.) szabályozza.

A vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapítható, hogy a pénztártagság létesítése szempontjából a külföldi személyekre is az Mpt. általános rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a pénztártörvény nem tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár között. A biztosítási kötelezettség és a tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Tbj. rendelkezéseit kellett és kell alkalmazni jelenleg is. A biztosítási jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából figyelemmel kell lenni a Tbj. 13. §-ában foglalt rendelkezésre, mely törvény előírásait a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre pedig az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, továbbá a Tbj. 11. §-ában foglaltakra is, amelyek meghatározzák, hogy kikre nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás.

A 2006. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a pénztártagság létesítése szempontjából – fő szabályként – a magyarországi első biztosítottá válás ténye és időpontja (első nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése, létesítésének időpontja) a döntő tényező. A pályakezdői minőség elbírálása tekintetében önmagában az állampolgárság ténye nem releváns tényező.

Amennyiben tehát egy külföldi állampolgár Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét, a magyar jogszabályok szerint pályakezdőnek minősül, és kötelező belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A külföldi állampolgár pénztártag az itt megszerzett járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot és tagdíjat köteles fizetni. Ezt követően, ha a külföldi személy (pénztártag) később már nem Magyarországon dolgozik, és továbbra is tagdíjat kíván fizetni a magyar magánnyugdíjpénztárba, az Mpt. szabályai szerint megállapodást köthet a magánnyugdíjpénztárral tagdíjfizetésre.

A most ismertetett írás részletesen foglalkozik egyebek között a harmadik állam állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó eltérő szabályokkal, a pénztártagság létrejöttével kapcsolatos eljárással, a Közösségi rendelettel, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, illetve a pénztárválasztás, átlépés kérdésével is.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.