Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran felmerül a kérdésként, hogy a külföldi alkalmazottaknak kötelezően be kell-e lépniük magánnyugdíjpénztárba, azaz pályakezdőnek minősülnek-e a magyar jogszabályok alkalmazása során. A választ megtudhatjuk Varga Éva cikkéből az Adó-tb szaklap 2009/8. számából.
A magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére vonatkozó szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló, többször módosított 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), valamint a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (195/1997. R.) és a 172/1997 (X. 6.) kormányrendelet (172/1997. R.) szabályozza.
A vonatkozó jogszabályi előírások alapján megállapítható, hogy a pénztártagság létesítése szempontjából a külföldi személyekre is az Mpt. általános rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz a pénztártörvény nem tesz különbséget magyar és nem magyar állampolgár között. A biztosítási kötelezettség és a tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Tbj. rendelkezéseit kellett és kell alkalmazni jelenleg is. A biztosítási jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából figyelemmel kell lenni a Tbj. 13. §-ában foglalt rendelkezésre, mely törvény előírásait a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre pedig az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni, továbbá a Tbj. 11. §-ában foglaltakra is, amelyek meghatározzák, hogy kikre nem terjed ki a kötelező társadalombiztosítás.
A 2006. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint a pénztártagság létesítése szempontjából – fő szabályként – a magyarországi első biztosítottá válás ténye és időpontja (első nyugdíj-biztosítási jogviszony létesítése, létesítésének időpontja) a döntő tényező. A pályakezdői minőség elbírálása tekintetében önmagában az állampolgárság ténye nem releváns tényező.
Amennyiben tehát egy külföldi állampolgár Magyarországon első ízben létesít nyugdíj-biztosítási jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét, a magyar jogszabályok szerint pályakezdőnek minősül, és kötelező belépnie valamelyik magánnyugdíjpénztárba. A külföldi állampolgár pénztártag az itt megszerzett járulékalapot képező jövedelme után nyugdíjjárulékot és tagdíjat köteles fizetni. Ezt követően, ha a külföldi személy (pénztártag) később már nem Magyarországon dolgozik, és továbbra is tagdíjat kíván fizetni a magyar magánnyugdíjpénztárba, az Mpt. szabályai szerint megállapodást köthet a magánnyugdíjpénztárral tagdíjfizetésre.
A most ismertetett írás részletesen foglalkozik egyebek között a harmadik állam állampolgáraira és a hontalan személyekre vonatkozó eltérő szabályokkal, a pénztártagság létrejöttével kapcsolatos eljárással, a Közösségi rendelettel, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, illetve a pénztárválasztás, átlépés kérdésével is.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
