Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az európai nagy biztosítókat meglepte, hogy nem európai mintájú, azaz nem fogyasztási jellegű lesz az új biztosítási adó. Úgy vélik, a piac nem bolydul fel és nem rendeződik át – írja hétfői számában a Napi Gazdaság.
A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitjukat, immár 2010 óta – írja a lap. Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az fogyasztási jellegű, így egyértelmű, hogy az ügyfél fizeti.
A hazai biztosítási adó egyformán sújtja a régi és az új termékeket; míg az új konstrukciókat lehet úgy kialakítani, hogy azok már a biztosítási adóval együtt is megfelelőek legyenek, a régebbi termékekre egyszerűen nem lehet ráhúzni az adóterhet – érvel egy külföldi biztosító képviselője.
A szakértők szerint elvi lehetőség a piac újrafelosztása, mert a feltörekvő biztosítók szinte kivétel nélkül veszteségessé váltak a bankadó, illetve a piaci visszaesés miatt. Nem állja meg a helyét Matolcsy György érvelése, amely szerint a baleseti adó keltette piaci mozgás jót tett az ügyfeleknek, mert a biztosítók díjkalkulációi már megvoltak a baleseti adó bejelentésekor – írja a Napi Gazdaság.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!