Különadó-előleg megfizetése egyszerűbben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adómódosításokról szóló törvény egyszerűsíti a magánszemélyek különadó-előlegének a megfizetését- olvasható az Adó-Kódex 2008/11-12. számában. A különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt előleg levonás, a magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie, és a le nem vont különadó megfizetésére csak a bevallásra nyitva álló határidőig köteles.

A korábbi előírás szerint a különadóra az előleget a munkáltatónak és a kifizetőnek kell levonnia, de ha ez nem történik meg, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell befizetnie. Ha ezt nem teszi meg, akkor az adó késedelmes megfizetése miatt késedelmi pótlékkal kell számolnia. A törvénymódosítás egyszerűsíti az előleg-fizetést. E szerint a különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt előleg levonás, a magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie, és a le nem vont különadó megfizetésére csak a bevallásra nyitva álló határidőig köteles. Ez a módosítás a 2008-as adóelőleg-fizetési kötelezettségre is alkalmazható.

A korábbi szabályok szerint az előleget a munkáltatónak nem minősülő kifizetőnek akkor kell levonni, ha az adóévben összesen a járulékfizetés felső határát meghaladó jövedelmet juttat a magánszemélynek (ekkor a meghaladó jövedelemrészből kell az előleget levonni), és a magánszemély kéri az adóelőleg levonását. A törvénymódosítás szerint viszont a kifizetőnek akkor is kötelessége a különadó előlegének a levonása, ha – bár a magánszemély nem kéri, de – arról nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette. Ez a nyilatkozat tehát automatikusan alapot ad az előleg levonására, különadót ugyanis a járulékfizetés felső határát meghaladó összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén kell fizetni.

Ha a magánszemély nem nyilatkozik arról, hogy a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette – ez a nyilatkozat ugyanis nem kötelező – akkor természetesen nem áll fenn a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége. Ilyenkor azonban továbbra is vonnia kell a nyugdíjjárulékot, amely biztosítja a különadó fedezetét. Ilyenkor az adóbevalláskor a nyugdíjjárulék-túlvonás átvezetési kérelemmel elszámolható a kifizetéskor le nem vont előleg miatt jelentkező különadó-fizetési kötelezettséggel szemben.

A közhasznú társaságok megszűnése
A közhasznú társaságok legkésőbb 2009. július elsejéig megszűnnek. Ez a különadóval kapcsolatban is kérdéseket vet fel, ugyanis a közhasznú és a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem, míg a közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságok alanyai a különadónak. Ebből következik, hogy amennyiben a közhasznú társaság a társasági szerződése módosításával nonprofit kft-ként működik tovább, vagy nonprofit gazdasági társasággá alakul át, és a társasági formához közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást kér és kap, nem fog a különadó hatálya alá tartozni.

Különadó kötelezettsége keletkezik viszont, ha a közhasznú társaság olyan nonprofit kft-ként működik tovább, vagy olyan nonprofit gazdasági társasággá alakul át, amely nem rendelkezik közhasznú jogállással.

Mivel június 30-val a közhasznú társasági forma megszűnik, a tevékenységet folytató adózók vonatkozásában a szakemberek néhány fontos kérdésre hívják fel a figyelmet. Bővebben olvashatnak erről az Adó-Kódex 2008/11-12. számában.

---