Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne. Ezzel biztosított az, hogy az adóhatóság a tartozás behajthatóságát növelje, ezt azonban csak a jogszabályok és rendelkezéseinek maradéktalan betartásával teheti meg. Jelen cikkben egy bírósági jogesetet mutatok be, mely azt bizonyítja, hogy az adóhatóságnak az eljárása során mely elveket kell szem előtt tartani.

A mögöttes felelősségre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art) 59. §-ban találjuk 2018.évtől kezdődően. Az ítéletben hivatkozottak megfelnek a hatályos rendelkezéseknek.  Így pl. abban az esetben, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett.

Az eset lényege: az adóhatóság az adós terhére a megismételt eljárásban meghozott elsőfokú határozatában a vizsgált évre vonatkozóan személyi jövedelemadó (szja) adónemben 620.339.265 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet a másodfokú hatóság a határozatával helybenhagyott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási Osztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) végrehajtási eljárást folytatott az adóssal szemben adótartozása behajtása iránt, amely – 400.000 Ft követelésbehajtásból befolyt összeg kivételével – nem volt eredményes. Az adós a tulajdonát képező …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. július 8.

Illetékmentes a testvérek közötti ajándékozás és öröklés

A jogszabály módosítás egy már régóta fennálló, némileg érthetetlen jogalkotói hiányosságot is helyre tesz.

A módosítást bevezető 2020. évi LXVI. törvény indokolása úgy fogalmaz, hogy a családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a javaslat – a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül – kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.

Az egyenesági rokonok és házastársak egymás között már eddig is illetékmentesen kaphattak ajándékot vagy örökölhettek vagyont, viszont ez a mentesség mostanáig nem vonatkozott a testvérekre. Ennek eredményeként alakult ki az a gyakorlat, hogy amennyiben a testvérek egymás között adtak volna ajándékot, azt inkább a szülők közbeiktatásával tették meg, így az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentesen, két lépésben valósult meg. Természetesen egy ilyen eljárás jogosan vethetett fel kérdéseket a rendeltetésszerű joggyakorlás kapcsán, ugyanakkor könnyen belátható az is, hogy a családon belüli ilyen ügyletek tekintetében az egyenesági rokonok és a testvérek közötti megkülönböztetés nem igazán volt indokolható.

A jogszabály a testvér fogalmát …

2020. szeptember 7.

Áfalevonás közcélú adomány, áruminta és kis értékű ajándék esetében

A közcélú adomány fogalmát az Áfa tv. végén az értelmező rendelkezések alatt olvashatjuk. Ez alapján közcélú adományról akkor beszélünk ha közhasznú szervezet közhasznú tevékenységét, oktatási intézmény alapító okiratban meghatározott tevékenységét, valamint egyházi jogi személy törvényben meghatározott tevékenységét segítjük akár termékkel, akár szolgáltatással. Ahhoz hogy az adomány közcélúnak minősüljön három további feltételnek kell teljesülnie, ezek szerint az adomány valóban szolgálja a megadományozott tevékenységét, az adományáért cserébe nem kap az adományozó vagyoni előnyt, valamint az adományozásról igazolás kerül kiállításra. Az igazolásnak tartalmaznia kell a felek legfontosabb adatait (név, székhely, adószám) valamint a támogatott célt.

Az Áfa tv. 11. § (3) és a 14. § (3) bekezdései szerint a közcélú adományként átadott termék, illetve nyújtott szolgáltatás nem minősül ellenérték fejében nyújtott teljesítésnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség ami közcélú adományt nyújtunk. De hogyan kell eljárni a beszerzés során áthárított adóval? Bár nem keletkezik adófizetési köteleze…