Kúriai ítélet: az ingatlan adásvételi szerződésében megjelölt és a bejelentett forgalmi érték közötti különbség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság nem kötelezhető a szerződéses érték és bejelentett forgalmi érték különbség okainak feltárására, ha a bejelentett forgalmi értéket az illetékkiszabás alapjául elfogadja [1990. évi XCIII. tv. 18. § (1) bek., 70. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó üzlethelyiséget vásárolt, az ingatlan vételárát 60 millió Ft + áfa összegben állapították meg, és a szerződésben azt is rögzítették a felek, hogy a fordított adózás szabályai szerint az áfa fizetésére az adózó, mint vevő kötelezett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny.tv.) 26. § (6) bekezdése alapján kötelezően benyújtandó B400-as adatlapon adózó 76 200 000 Ft forgalmi értéket jelentett be, melynek alapján az elsőfokú hatóság 2017. augusztus 10. napján kelt számú fizetési meghagyással 3 048 000 Ft-ban határozta meg adózó által fizetendő illeték összegét. Adózó fellebbezése folytán eljárt adóhatóság 2017. november 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a bejelentett értéktől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi érték ettől eltér. Miután adózó által bejelentett értéket az adóhatóság forgalmi értékként elfogadta, így nem kellett azt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 70. § (2)-(3) bekezdése szerinti eljárásban megállapít…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó üzlethelyiséget vásárolt, az ingatlan vételárát 60 millió Ft + áfa összegben állapították meg, és a szerződésben azt is rögzítették a felek, hogy a fordított adózás szabályai szerint az áfa fizetésére az adózó, mint vevő kötelezett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny.tv.) 26. § (6) bekezdése alapján kötelezően benyújtandó B400-as adatlapon adózó 76 200 000 Ft forgalmi értéket jelentett be, melynek alapján az elsőfokú hatóság 2017. augusztus 10. napján kelt számú fizetési meghagyással 3 048 000 Ft-ban határozta meg adózó által fizetendő illeték összegét. Adózó fellebbezése folytán eljárt adóhatóság 2017. november 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a bejelentett értéktől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi érték ettől eltér. Miután adózó által bejelentett értéket az adóhatóság forgalmi értékként elfogadta, így nem kellett azt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 70. § (2)-(3) bekezdése szerinti eljárásban megállapít…

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó üzlethelyiséget vásárolt, az ingatlan vételárát 60 millió Ft + áfa összegben állapították meg, és a szerződésben azt is rögzítették a felek, hogy a fordított adózás szabályai szerint az áfa fizetésére az adózó, mint vevő kötelezett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny.tv.) 26. § (6) bekezdése alapján kötelezően benyújtandó B400-as adatlapon adózó 76 200 000 Ft forgalmi értéket jelentett be, melynek alapján az elsőfokú hatóság 2017. augusztus 10. napján kelt számú fizetési meghagyással 3 048 000 Ft-ban határozta meg adózó által fizetendő illeték összegét. Adózó fellebbezése folytán eljárt adóhatóság 2017. november 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a bejelentett értéktől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi érték ettől eltér. Miután adózó által bejelentett értéket az adóhatóság forgalmi értékként elfogadta, így nem kellett azt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 70. § (2)-(3) bekezdése szerinti eljárásban megállapít…

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó üzlethelyiséget vásárolt, az ingatlan vételárát 60 millió Ft + áfa összegben állapították meg, és a szerződésben azt is rögzítették a felek, hogy a fordított adózás szabályai szerint az áfa fizetésére az adózó, mint vevő kötelezett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Iny.tv.) 26. § (6) bekezdése alapján kötelezően benyújtandó B400-as adatlapon adózó 76 200 000 Ft forgalmi értéket jelentett be, melynek alapján az elsőfokú hatóság 2017. augusztus 10. napján kelt számú fizetési meghagyással 3 048 000 Ft-ban határozta meg adózó által fizetendő illeték összegét. Adózó fellebbezése folytán eljárt adóhatóság 2017. november 7. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy a bejelentett értéktől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adóhatóság megítélése szerint a forgalmi érték ettől eltér. Miután adózó által bejelentett értéket az adóhatóság forgalmi értékként elfogadta, így nem kellett azt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 70. § (2)-(3) bekezdése szerinti eljárásban megállapít…