Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (1. rész)
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
A bevezetés indoka
A kutatás-fejlesztés, az innovatív megoldások támogatása a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) kedvezményrendszerében már 2024-et megelőzően is jelen volt adóalap-, illetve adócsökkentő tétel (adókedvezmény) formájában. A globális minimumadó bevezetésével azonban szükségessé vált egy olyan, a K+F tevékenységet ösztönző adókedvezmény bevezetése is, amely a globális minimumadó rendszerében ún. elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül.
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: GloBE tv.) értelmében a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók alapja az egyes csoporttagoknál a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard alapján meghatározott, a csoporttag adóévi számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége (ez az ún. elismert nettó nyereség vagy veszteség), amelyet módosítanak a törvény 16-19. §-ában nevesített tételek [GloBE tv. 15. § (1) bekezdés]. A módosító tételek között szerepel – egyebek mellett – az elismert visszatérítendő adókedvezmény. A törvény 16. § (9) bekezdése kimondja, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezményt a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor bevételként kell figyelembe venni.
Mindez azért releváns, mert a törvény 2. számú melléklete a tényleges adómértéket (ETR) az adott államban illetőséggel bíró csoporttagok kiigazított lefedett adója, illetve elismert nettó nyeresége hányadosaként határozza meg (vagyis azt kell megnézni, hogy az elismert nettó nyereségre mekkora adófizetési kötelezettség jut). Magyarországon lefedett adónak számít a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék. Az ún. nem elismert visszatérítendő adókedvezmények a csoporttagok kiigazított lefedett adójának mértékét csökkentik, tehát növelik a kiegészítő adó összegét. [Nem elismert visszatérítendő adókedvezménynek számít a GloBE tv. 3. § 71. pontja alapján az elismert visszatérítendő adókedvezménynek nem minősülő adókedvezmény, amelyet a támogatást nyújtó részben vagy egészben megfizet a kedvezményezett részére]. Emiatt volt fontos, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység végzése elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősüljön, ehhez pedig olyan szabályok megalkotására volt szükség, amelyek megfelelnek a GloBE tv. 3. § 34. pontjában nevesített fogalomnak.
Utóbbi rendelkezés szerint elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül
– az olyan adókedvezmény, amelyet a kedvezményt nyújtó hatóság készpénzben vagy azzal egyenértékű eszköz formájában megfizet a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag a kedvezményt nyújtó szabályai szerint jogosulttá válik az adókedvezményre, vagy
– ha az adókedvezmény részben visszatérítendő, az adókedvezmény azon része, amelyet készpénz vagy azzal egyenértékű eszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre,
feltéve, hogy az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmaz elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adót.
Az új K+F adókedvezmény sajátossága a többi társasági adóból érvényesíthető adókedvezményhez képest, hogy
- az adóévi számított adó teljes összegéből igénybe vehető;
- minden más adókedvezményt megelőz az érvényesíthetőségi sorrendben (második helyen a fejlesztési adókedvezmény áll, majd ezt követően a többi adókedvezmény).
Szabályai 2023. december 31-én léptek hatályba, és az adókedvezmény első ízben a 2024. adóévben érvényesíthető a 2024. adóévben elszámolt költségek alapján.
Az adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztési tevékenységek és költségek
Az adókedvezmény jogalapja vonatkozásában a Tao. tv. kétlépcsős meghatározást vezet be.
- Egyrészt a 2023. december 31-ei nappal hatályba lépett 4. § 23/h- 4. § 23/j. pontokban nevesíti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmát – ezek nagyrészt megegyeznek a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben szereplő definíciókkal, és kizárólag az új adókedvezmény alkalmazásánál veendők figyelembe –;
- másrészt meghatározza, hogy az így nevesített K+F tevékenységek közvetlen költségei közül melyek tekinthetőek elszámolható költségnek.
Az 1. táblázat az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmát tartalmazza, a 2. táblázat pedig ezen belül azokat a költségeket, amelyekre tekintettel az adókedvezmény érvényesíthető.
1. táblázat
| KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK A TAO. TV. 22/G. § ALKALMAZÁSÁBAN |
| alapkutatás a Tao. tv. 22/G. § alkalmazásában [Tao. tv. 4. § 23/h. pont] |
kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását |
| alkalmazott (ipari) kutatás a Tao. tv. 22/G. § alkalmazásában [Tao. tv. 4. § 23/i. pont] |
tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideértve például a digitális iparágakat és technológiákat, továbbá komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és a prototípusok megépítését, valamint kísérleti sorozatok gyártását, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges); |
| kísérleti fejlesztés a Tao. tv. 22/G. § alkalmazásában
[Tao. tv. 4. § 23/j. pont] |
a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, amelyek lehetnek digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (ideérve a digitális iparágakat és technológiákat, az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységeket, új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozását, illetve kiállítását, tesztelését és jóváhagyását, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése; továbbá a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztését, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek); |
2. táblázat
| KUTATÁS-FEJLESZTÉS KÖZVETLENÜL ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEI |
| a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése, |
| a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait), |
| a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása |
| működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel, |
| a kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás az e pont szerinti költséget, ráfordítást nem tartalmazó elszámolható költség összegének 20 százaléka, amelyből a kapcsolt vállalkozásnak minősülő személytől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség, ráfordítás legfeljebb annak 10 százaléka (azaz legfeljebb az így elszámolt közvetlen költség, ráfordítás maximum 2 százaléka) lehet |
Más személytől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtónak legkésőbb a megrendelő adóbevallása benyújtásáig nyilatkoznia szükséges a megrendelő felé arról, hogy az említett szolgáltatás sem adókedvezményben, sem más állami támogatásban nem részesül. A nyilatkozat tartalmáért egyetemleges felelősség terheli a megrendelőt és a szolgáltatás nyújtóját.
Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
Nem minősül elszámolható költségnek
– a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adó- és vámhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege, és
– a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 15. pontja alapján nem az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költség, ráfordítás.
Cikkünk 2. részében ismertetjük az adókedvezmény érvényesíthetőségének szabályait.
