Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)

Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.

Releváns jogszabály: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A sorozat első részét itt találja.

1. Az adókedvezmény érvényesítése

Az adózó a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét kutatás-fejlesztési projektenként veheti igénybe, az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben. Fontos szabály, hogy az adókedvezményt az elszámolható költség keletkezésének sorrendjében kell érvényesíteni, tehát nem az adózó dönti el, hogy az adott adóévi számított adóját melyik adóévi kutatás-fejlesztési költséggel csökkenti. Továbbá a Tao. tv. 22/G. § (4) bekezdése azt is előírja, hogy az adózó adott adóévben a rendelkezésre álló teljes összeget – ami lehet az érintett adóévben keletkezett adókedvezmény, vagy akár egy korábbi évről áthozott kedvezményi összeg is, amelyet az adózó korábban nem tudott érvényesítni, mert számított adója nem nyújtott fedezetet rá –, de legfeljebb az adóévi számított adó összegét érvényesíti adókedvezményként, tehát ha az adókedvezmény fedezetet ad rá, a számított adót 100%-kal csökkenteni kell. Az adózó választása tehát nem terjed ki arra, hogy a számított adóját 100%-nál kisebb mértékben csökkentse, azaz kevesebb adókedvezményt érvényesítsen, mint ami a törvény alapján járna.

A Tao. tv. 22/G. § (2) bekezdése szerint az adózó azon választása, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét alkalmazza a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) illetve w) pontja szerinti adóalap-kedvezmény alkalmazása helyett, a K+F tevékenység öt egymás követő adóévben felmerülő elszámolható költségei összességére vonatkozik. Mivel az adókedvezményre jogosító kutatás-fejlesztési költség öt egymást követő évben is felmerülhet, azonban az adókedvezmény nemcsak az elszámolható költség felmerülésének évében használható fel, hanem az azt követő három adóévben is, ezért elképzelhető, hogy az öt adóév alatt keletkezett adókedvezmény érvényesítésére a választással érintett ötödik adóévet követően kerül sor.

Azon adókedvezményi összeget, amelyet az adózó az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben nem használt fel adócsökkentésre a számított adó fedezetének hiányában, az állami adóhatóság kiutalja, amennyiben az adózó a megtérítési igényt az elszámolható költség felmerülése adóévétől számított 3. adóévi adóbevallásában feltünteti, és az adózónak kiutaláskor nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított 100 ezer forintot meghaladó adótartozása. Ezen szabály mutatja, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a globális minimumadó szempontjából elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül. Az állami adó- és vámhatóság automatikusan, legkésőbb a már említett bevallás benyújtása adóévének utolsó napjáig teljesíti a kiutalást.

Azokban az adóévekben, amikor az adózó érvényesíti a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményét, a társaságiadó-bevallásban adatszolgáltatásra kötelezett. Az érintett évről szóló társaságiadó-bevallás(ok)ban adóévi bontásban kell feltüntetni az adóévi elszámolható költségnek, az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegének, illetve a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználásnak az összegét.

1. példa:

	kutatás-fejlesztés elismert költsége (millió ft)	számított adó (millió forint)	érvényesített adókedvezmény (millió forint)	fizetendő adó (millió forint)	további adóévekre átvihető összeg (millió forint)	kiutalás (millió forint)
2024	1800	160	160	0	20	–
2025	2200	190	190	0	50	–
2026	800	100	100	0	30	–
2027	500	80	80	0	0	–
2028	400	30	30	0	10	–
2029	0	75	10	65	0	–

2. példa

	kutatás-fejlesztés elismert költsége (millió ft)	számított adó (millió forint)	érvényesített adókedvezmény (millió forint)	fizetendő adó (millió forint)	további adóévekre átvihető összeg (millió forint)	kiutalás (millió forint)
2024	2000	180	180	0	20	–
2025	2300	220	220	0	30	–
2026	2200	150	150	0	100	–
2027	1000	110	110	0	80	10
2028	1400	150	150	0	50	20
2029	0	100	50	50	–	–

2. Az adókedvezmény mértéke

A kutatásfejlesztési adókedvezmény mértékére vonatkozóan a Tao. tv. rögzíti, hogy

• főszabály szerint annak mértéke az elszámolható költség 10 százaléka;
• a kivételes szabály szerint a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, illetve a bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén 500 millió forint;
• további szigorítás, hogy az adókedvezmény mértéke adózónként és projektenként nem haladhatja meg alapkutatás esetén az 55 millió eurónak, alkalmazott (ipari) kutatás esetén a 35 millió eurónak, kísérleti fejlesztés esetén a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

3. Mely további kedvezmények nem érvényesíthetők a K+F adókedvezmény alkalmazása mellett?

Az adózó döntésén múlik, hogy az adóév vonatkozásában a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) illetve w) pontja szerinti adóalap-kedvezményt, vagy a Tao. tv. 22/G. § szerinti adókedvezményt alkalmazza. Kutatás-fejlesztési tevékenység esetén tehát az adózónak választania kell atekintetben, hogy – a törvényi feltételek teljesülése esetén – adóalap-, vagy adókedvezményt vesz igénybe. Ha az adózó a Tao. tv. 22/G. § alkalmazása mellett dönt, választását az azzal érintett első adóévre vonatkozó éves társaságiadó-bevallásában kell bejelentenie, amelyet leghamarabb a választással érintett adóévet követő hatodik adóévben tud – szintén bejelentés alapján – megváltoztatni. Ez azt is jelenti, hogy ha az adózó az adóbevallásában a K+F adókedvezmény alkalmazását választja, még legalább öt adóévig kötve van korábbi választásához, és az időközben esetlegesen felmerült K+F tevékenység költségei után a kutatás-fejlesztési adóalap-kedvezményt nem tudja érvényesíteni, még abban az esetben sem, ha olyan költségről van szó, ami nem minősül a Tao. tv. 22/G. § (8) bekezdés szerinti elszámolható költségnek, és alapesetben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) illetve w) pontja szerinti adóalap-kedvezmény alkalmazható lenne.

Szintén korlátozás, hogy ugyanarra az elszámolható költségre nem alkalmazható együttesen a kutatás-fejlesztési adókedvezmény, illetve a Tao. tv. szerinti más adókedvezmény [a Tao. tv. 22/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fejlesztési adókedvezmény, amely a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás esetén vehető igénybe].

Szintén törvényi megkötés, hogy a kutatás-fejlesztési adókedvezmény adóévi alkalmazása esetén az adózó nem veheti igénybe a kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel a szociális hozzájárulási adóban egyébként járó adókedvezményt, illetve a helyi iparűzési adóalapnál érvényesíthető adóalap-csökkentést.

Látható, hogy a Tao. tv. 22/G. § alkalmazásának választása esetén az adózó ezzel párhuzamosan többféle adónemben – a törvényi feltételek teljesülése esetén egyébként – érvényesíthető kedvező szabály alkalmazása alól zárja ki magát, így alapos tervezést és számolást igényel, hogy mely kedvezmények alkalmazása kedvezőbb a számára.

4. Az adókedvezmény érvényesíthetősége alól kivont személyek

Vannak olyan adózók, illetve körülmények, amelyeknél a törvény nem biztosít választási lehetőségét, hanem eleve kizárja a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye alkalmazhatóságát.

Nem vehető igénybe az adókedvezmény, ha

• az adózó nehéz helyzetben lévő társaság;
• az adózó szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság vagy MRP;
• az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított;
• mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny adózó esetén

1. ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termék ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
2. ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

• olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

---