Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kétféle módon is jelentős adókedvezményhez jutnak jövőre a kutatással is foglalkozó cégek.
A 2013. január 1-jétől életbe lépő kutatói járulékkedvezmény lényege, hogy a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe a vállalkozási kutatóhelyen a minimum Ph.D. fokozattal rendelkező kutatók foglalkoztatása után, legfeljebb 500 ezer forintos munkabérig. Az adókedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó teljes összege, ezen túl a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni a tudományos címmel rendelkező munkavállaló után – közölte a kormányzati portálon a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kedvezmény költségvetési hatása mintegy 2 milliárd forint.
Az elfogadott adótörvények egy másik, kutatás-fejlesztés szempontjából kedvező változást tartalmaznak: január elsejétől az a vállalkozás is igénybe veheti a maximum 50 millió forintos társasági adóalap-kedvezményt, amelyik központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő, gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel köt kutatás-fejlesztésre irányuló együttműködési megállapodást. Ez a kedvezmény mintegy 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelent a minisztérium kalkulációja szerint.
„Az intézkedés rendkívüli előnyökkel jár az innovatív kkv-k számára, hiszen K+F tevékenységüket ezentúl házon belül is meg tudják valósítani” – olvasható a tárca közleményében.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!