L. Simon László rukkolt elő a reklámadóval
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A korábbinál jóval progresszívabb reklámadó tervét nyújtotta be az Országgyűlésnek L. Simon László. Adót és adóelőleget már idén fizetniük kell a nagy médiacégeknek, akiket vállalatuk feldarabolása sem mentesíthet. Javaslatát a politikus a közteherviselés elvének érvényesítésével indokolta.
L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, volt kultúráért felelős államtitkár nyújtotta be az Országgyűlésnek a reklámadó tervezetét hétfőn. A politikus ebben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés gazdasági bizottságában dolgozik.
A törvényjavaslat szerint adóköteles
- a médiaszolgáltatásban
- a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztetett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben
- a Reklámtörvény szerinti szabadtéri reklámhordozón
- bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon
- az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele.
Az adó alanya
- a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
- olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé
- sajtótermék első pont alá nem tartozó kiadója
- a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet
- az interneten közzétett reklám esetén а reklám közzétevője.
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.
Az adó mértéke
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék,
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20 százalék,
- az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30 százalék,
- az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40 százalék.
A törvényjavaslat szerint kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell vonni, és az adót ennek arányában kell elosztani a társaságok között; a részletes indokolás szerint a rendelékezés célja, hogy a cégek szétdarabolásával az adót ne lehessen csökkenteni.
| 2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN |
|
Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.
Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.
Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!
Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Az adót május 31-ig kell bevallani, de adóelőleget két részletben, július 20-ig és október 20-ig kell fizetni az előző 12 hónap adatai alapján; az adóelőleget december 20-ig fel kell tölteni az éves várható adó összegére.
A törvényjavaslat rendelkezik az idei befizetésekről is: ezek szerint az idei adó és adóelőleg a törvény hatályba lépéstől az év végéig hátralévő naptári napokkal arányos; az adóelőleget augusztus 20-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben, augusztus 20-ig és november 20-ig kell befizetni, majd december 20-ig fel kell tölteni az éves várható adó összegére.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó-, adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett – olvasható a tervezetben.
A törvényjavaslat – elfogadása esetén – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Az új adó bevezetését L. Simon László az arányos közteherviselés elvének érvényesítésével indokolta, valamint úgy vélte, javaslata illeszkedik az utóbbi évek adóztatási trendjeibe, amelyek szerint a munkát terhelő adók csökkennek, míg a forgalmi-fogyasztási adók emelkednek.
A reklámadó egy évvel ezelőtt felmerült koncepciója kevésbé volt progresszív; akkor az 1 milliárd alatti bevétel adómentes lett volna, míg 10 milliárdos bevétel felett 20 százalékos lett volna az adó kulcsa. Akkor mintegy 10 milliárdos bevételt vártak az adónemtől, ami makrogazdasági szempontból nem mondható jelentősnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly tavasszal azzal indokolta az adónem felmerülését, hogy Brüsszel egészen biztosan engedje ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.
A legnagyobb adófizető az RTL Klub lehet, míg az bizonyos, hogy az új adó a lakosságnak semmiféle többletterhet nem jelent.
