Laosz dióhéjban – történelem, gazdaság, adózás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az országra 2,1 millió tonna bombát dobtak le a vietnami háború éveiben, ami több, mint az amerikaiak által a második világháborúban ledobott bombák mennyisége és hatóereje. Nagyon erős a kínai gazdaság befolyása, az ország adórendszere sok tekintetben a szomszédaihoz hasonló.

Laosz az Indokínai félsziget nálunk talán legkevésbé ismert országa. A hazai hírekben szinte sohasem találkozunk vele, és a világsajtó is alig ad hírt róla. Az ország nevét a legnagyobb népcsoportról, a lao népről kapta, méghozzá a francia gyarmatosítóktól. A lakosság 53%-a tartozik ehhez a népcsoporthoz, de nagy számban élnek az országban vietnámiak, khmerek, kínaiak, hmongok is. Érdekesség, hogy – bár az Alkotmány már tiltja – a hmong nemzetiség körében még ma is általános a többnejűség (általában két feleséggel rendelkeznek a hmong férfiak). A többségi vallás a buddhizmus, ami a XIV. században terjedt el.

Laosz szárazföldi ország, Kína, Vietnám, Kambodzsa, Mianmar (Burma) és Thaiföld zárja körül. Területe 236 ezer négyzetkilométer, lakossága 7,5 millió fő, fővárosa Vientiane, éghajlatát a trópusi monszun öv határozza meg.

Ennek az indokínai népnek is vérzivataros történelem jutott. Önálló országként a XIV. század közepétől beszélhetünk róla, amikor a khmer származású Fa Ngum herceg 1353-ban létrehozta Vientiane központtal a lao királyságot. Ekkor terjedt el az országban a buddhizmus theravada ága, amely ma is meghatározó jelentőségű. A királyság fénykora a XVI. században volt, ekkor a régió egyik legjelentősebb hatalmának számított. Az ország 1707-ben három részre szakadt, majd 1778-tól a sziámi királyság vazallusa lett, az önállósága lényegileg megszűnt. Az ország 1893-ban francia protektorátus lett, majd a második világháború alatt japán megszállás alá került. A háború után kikiáltotta függetlenségét, de 1946-ban a franciák újból elfoglalták az országot. Az első indokínai háború végén, 1954-ben a genfi békemegállapodás révén nyerte el függetlenségét, mint önálló királyság.

Az ország hányattatásainak ezzel még korántsem lett vége, mert valóságos polgárháború kezdődött el a királypárti erők és az észak-vietnámiak által támogatott kommunista partizánhadsereg között. Az ország a vietnámi háború idejét is megsínylette, mert a polgárháborúval párhuzamosan az amerikaiak és az észak-vietnámiak is hadszíntérré tették. Itt húzódott a legendás Ho Si Minh ösvény, ami a délen harcoló Viet Cong partizánok legfontosabb utánpótlási útvonala volt. Az amerikaiak ezt első sorban légi úton, bombázásokkal kívánták felszámolni. Az országra 2,1 millió tonna bombát dobtak le a háború éveiben, ami több, mint az amerikaiak által a második világháborúban ledobott bomba mennyisége és hatóereje. Ezek közül sok bomba nem robbant fel, valamint a taposóaknák mentesítése sem zajlott még le, ezek a mai napig nagyon sok áldozatot szednek.

1975-ben a kommunisták észak-vietnámi támogatással átvették a hatalmat, a királyt lemondatták, az államforma a népköztársaság lett. Azóta az ország berendezkedése egypártrendszeren alapuló kommunista rendszer. A hetvenes-nyolcvanas években teljes volt Vietnám befolyása, Laoszban a vietnámi hadsereg támaszpontokat tartott fenn és több ezer vietnámi tanácsadó, szakértő irányította az országot. Ez az erős függés és alárendelt helyzet a kilencvenes évektől kezdődően sokat lazult, és ma már inkább Kína befolyása érzékelhető.

Laosz

Laosz (forrás: Wikipédia)

Laosz alapvetően mezőgazdasági ország, bár az utóbbi években egyre növekszik az ipar és a szolgáltatások jelentősége is. Az ország területének csak négy százaléka termőterület, ezen főleg rizst termesztenek. A GDP felét a mezőgazdaság adja, míg a lakosság 80%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. Az ország egy részét magas hegyek és áthatolhatatlan trópusi bambuszerdők borítják.

Laosz része volt az ún. Ópium Aranyháromszögnek, Thaiföld és Mianmar mellett, amely az Arany Félholddal (Pakisztán, Afganisztán) együtt a világ ópiumtermelésének döntő részét biztosítja. 2005-ben a laoszi termelés jelentős részét felszámolták, de a nemzetközi felmérések szerint az ország északi részében még mindig jelentős a termelés. Egyes becslések szerint a laoszi metamfetamin-termelés összértéke még ma is eléri az évi 30 milliárd dollárt.

A kilencvenes években a tervgazdaságon alapuló gazdaságpolitikában óvatos reformokat vezettek be, aminek eredményeképpen a kétezres években dinamikus fejlődésnek indult az ország, évi 5-7%-os gazdasági növekedést produkált.

LaoszNagyon erős a kínai gazdaság befolyása. Az ország természeti kincseinek többségét kínai vállalatok ellenőrzik. Laosz igen jelentős arany- és rézkészlettel rendelkezik, ezeket is a kínai bányavállalatok termelik ki. Az ország 1997. óta az ASEAN együttműködés része, de a csoport talán legszegényebb országa, az egy főre jutó GDP nagyjából 2500 dollárt tesz ki.

A fejlesztések jelentős részben külföldi hitelből történnek, az ország mára adósságcsapdába került. Tartozásai Kínával szemben elérték a 6 milliárd dollárt, ami a teljes államadósságnak mintegy a fele.

Az infrastruktúrája fejletlen, jelenleg épül négy vasútvonal, többségük a kínai Egy Út-Egy Övezet program keretében, kínai hitelből és kínai kivitelezőkkel. A fő közlekedési útvonal a Mekong folyó, amit egyre inkább energiatermelésre is szeretnének használni, ugyancsak kínai beruházók segítségével. A villamosenergia-ipar 25%-a máris kínai kézben van és további 65 vízierőművet kívánnak a kínaiak felépíteni a Mekong folyón. A gazdasági fejlődés fő motorja a tervezett 5 különleges gazdasági zóna, amiből 3 máris működik.

Az ország adórendszere sok tekintetben a szomszédaihoz hasonló. Az áfa-kulcs 10%, a társasági adó 24 %, de az ország gazdaságára jellemző kis- és középvállalkozások ennél lényegesen kevesebb adót fizetnek: jellemzően -1-3 % az adó számukra. Évi 5000 euró alatti jövedelem esetében pedig teljes adómentességet élveznek a kkv-k. A személyi jövedelemadó progresszív, a legmagasabb kulcs 24%. Az alkalmazottak esetében kötelező társadalombiztosítás van érvényben, ez 11,5%, amiből 6%-ot a munkáltató, 5,5%-ot a munkavállaló fizet.

Laoszban nincs örökösödési adó. A transzferárazásra vonatkozóan nincsenek szabályok. A vámilletékek 5-40 % között, árucsoportonként eltérő mértékűek.

Az 1991-ben elfogadott új alkotmány nyíltan kommunista országnak nevezi Laoszt, ahol egyetlen legális politikai párt működik, a Lao Népi Forradalmi Párt (LPRP), ez az ország vezető ereje. Az ország tényleges teljhatalmú vezetője ennek a pártnak a főtitkára, Thongloun Sisoulith, aki egyébként március 22-től az ország elnöke is egyszemélyben. Az ország vezető testülete a párt tizenegy tagú Politikai Bizottsága. A gazdaságban már bevezettek bizonyos reformokat, de a politikai rendszerben nincs jele semmiféle reformtörekvésnek.

A magyar-laoszi kapcsolatok nem jelentősek, a kereskedelmi forgalom a két ország között szerény, beruházások nincsenek. A magyar nagykövetség Vientianeban 1991-ben bezárt, azóta a bangkoki magyar nagykövetség képvisel minket, Laosz budapesti nagykövetsége pedig 1993-ban hagyta abba működését.. A legfőbb kapcsolatot jelenleg a Studium Hungaricum keretében magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló laoszi diákok jelentik (mintegy 150 diák tanul nálunk) ill. megnyitottunk 2017-ben egy 160 millió dollár értékű kötött segélyhitelt, amely a magyar vállalkozások laoszi exportját hivatott segíteni. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok felfutása nem várható a közeljövőben.
BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Orbán Viktor: három ponton avatkozunk be a gazdaságba

Megfizethető lakhatást, egymilliós jövedelmet és munkáshitelt nyújtunk, Demján Sándor programot indítunk a kisvállalkozóknak – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2024. október 11.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (4. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 11.

Helyezkedjünk – az állandó telephely az áfában

Az Áfa kalauz friss számában megjelent írás az állandó telephely jogi hátterének részletes, az uniós joggyakorlatot is érintő elemzésével rávilágít a székhely és az állandó telephely közti különbségre és támpontot ad az állandó telephely meghatározásához, elhatárolásához, majd bemutatja az állandó telephely adózásban betöltött szerepét és jelentőségét az Áfa tv.-ben szabályozott azon esetkörök ismertetésével, ahol az állandó telephely fennállása meghatározó az adókötelezettségek teljesítése során.