Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az újabb és újabb kettős adóztatási egyezmények, a nemzetközi politikai- szabályozási folyamatok egyre inkább növelik az „offshorozás” kockázatát, azonban az offshore számláknak még távolról sem fellegzett be.
Már nem jelent teljes biztonságot az adóelkerülőknek az a tény, hogy egy adott állammal Magyarország még nem kötött kettős adóztatási egyezményt – hívta föl a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda friss elemzése. Ha később ugyanis mégis megkötik az egyezményt, ez a korábban keletkezett adatok átadására is alapot adhat – figyelmeztetett dr. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Az ügyvéd szerint jelenleg nincs olyan offshore központ, amelynél ne lenne reális esély arra, hogy Magyarországgal kettős adóztatási vagy információcsere egyezményt kössön.
2013 novemberének végéig Magyarország 75 állammal kötött kettős adóztatási egyezményt. Az uniós országokkal automatikus az információcsere a megtakarítási irányelv alapján, de csak a magánszemélyek külföldi bankbetétei esetében.
Mentesség – csak az automatizmus alól
Ausztria és Luxemburg átmeneti mentességet élveznek az adatszolgáltatási kötelezettség alkalmazása alól: információcsere helyett a kamatokból 35 százalékos adót vonnak le és annak nagyobb részét átutalják a betétesek országainak.
Csővári István az Adó Online kérdésére elmondta: néhány éve még Belgium is szerepelt a mentességet élvező országok között. A mentesség – tette hozzá kérdésünkre – csak az automatikus adatszolgáltatásra vonatkozik, kérelemre kiadnak adatokat a magyar adóhatóságnak is.
A megtakarítási irányelvhez az unió politikai nyomására tíz, EU-n kívüli adóparadicsom, illetve off-shore pénzügyi központ is csatlakozott, közöttük Svájc és a négy nyugat-európai mikroállam.
14 ország a kettős adóztatási egyezményekben foglaltak alapján bocsátja automatikusan Magyarország rendelkezésére az adóügyi információt, de az országok listája nem nyilvános. Nem nyilvános az sem, hogy pontosan kiknek az adatait érinti az információcsere.
Csővári István szerint az automatikus adatszolgáltatási módszernek van a legnagyobb elrettentő ereje. A világ szerinte az automatikus információcsere felé halad, ennek érdekében az OECD és az EU hatalmas nyomást gyakorol a tagországokra és a nagy off-shore központokra is. Csak az a baj az irányelvvel, hogy a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra alkalmazható, így viszonylag könnyen kijátszható.
| 2013. december 5: Adónap |
|---|
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
Az off-shore bankszámláknak távolról sem fellegzett be, mivel az adóhatóságok csak kevés ügyet tudnak felderíteni kérelemre történő adatok segítségével, másrészt számos pénzügyi központ adóhatósága tudatosan lassítja és minden egyéb lehetséges eszközzel akadályozza az egyezményekben vállaltak teljesítését – árnyalta tovább a képet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése.
A világon nagyon jelentős érdekek és érdekcsoportok igénylik a titkosság fennmaradását, az egyes „off-shore paradicsomokban” hatalmas vagyonokat halmoztak fel, ezért a gyakorlatban a teljes transzparencia egyelőre még inkább távlati terv, mint közeli valóság – olvasható az elemzésükben.
Adóamnesztiák
Magyarországon is – s ezt már nem a Jalsovszky Ügyvédi Iroda mondja, de széles körűen tudott – jelentős gond a vagyonok offshore területekre szivárgása. A Blochamps Capital elemzése szerint a jelenleg a vagyonosodó szűk réteg – kevés kivételtől eltekintve – a privátbanki üzletágak beszámolói szerint jellemzően az állammal megbízási viszonyban lévőkhöz köthető. Ez fölveti a gyanút, hogy az „offshorozás” és a korrupció összefonódik.
Az újabb és újabb kettős adóztatási egyezmények – különös tekintettel a visszamenőleges adatkérés lehetőségére – ugyan némileg kedvét szeghetik, esetleg növelik a pszichikai feszültséget az adócsalókban, azonban ezt ellensúlyozhatja az újabb és újabb adóamnesztia lehetősége, amelyekkel a kormányok a büntetlenség ígéretével igyekeznek a pénzeket az országba visszacsalogatni
A legújabb ilyen lehetőség a Stabilitási Megtakarítási Számla, amely lényegében folyamatos adóamnesztiát biztosít. Az erre a számlára befizetett pénz a befizetés után ugyanis már adózottnak minősül akkor is, ha nem fizették meg az adót utána. Így elvben a számla alkalmas lehet nemcsak a múltban elkövetett adócsalás „megbocsátására”, hanem az aktuális és folyamatosan folytatott adócsaláséra is – hacsak a részletszabályokban nem sikerül majd ezt a problémát kezelni.
Bár a törvényt már júniusban elfogadták, a részleteket szabályozó rendeletek még nem készültek el, így ilyen számlát egyelőre nem lehet nyitni.
