Lázár János: a reklámadó marad


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A reklámadó marad, a kormány legfontosabb célkitűzése, hogy a különadók rendszere megmaradjon – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden reggel.


Az EBRD-vel és az Erste Bankkal is olyan megállapodást kötöttek hétfőn, hogy a bankadó marad, az összege csökken. Ugyanígy van ez a reklámadóval is, az Európai Bizottság kérése, instrukciói alapján kénytelenek azon gondolkodni, hogy mennyi legyen az adó, de az nem lehet vita tárgya, hogy legyen vagy ne legyen – mondta a miniszter.

„Reklámadó lesz, az a kérdés, hogy mennyit fognak fizetni a cégek” – fogalmazott. Hozzátette: a legmagasabb reklámadó Ausztriában van, ott 5 százalékos általános kulccsal.

A miniszterelnök és a frakció felhatalmazása alapján a feladata az, hogy az Európai Bizottság által reklámadó ügyben indított, Magyarországot várhatóan elmarasztaló eljárások megelőzése érdekében tárgyaljon a reklámadó fizetésre kötelezettekkel, közöttük az RTL Klub tulajdonosával, a Bertelsmann-csoporttal – mondta Lázár János.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Konkrétumokról még nem tudott nyilatkozni, mivel február 24-én fogadja a csoport első emberét Orbán Viktor miniszterelnök. Tájékoztatása szerint a Miniszterelnökségnek és a Bertelsmann-csoportnak kész javaslata van a csoportot vezető elnök és a miniszterelnök számára. A tárgyalások idejét firtató kérdésre azt felelte, hogy azok lassan befejeződnek.

Lázár János arról is beszélt, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 7000 milliárd forint fejlesztési forrást hívott le Magyarország, az évi mintegy 1500 milliárd forintos összegeknek a gazdasági növekedésben meghatározó szerepe van.

Idén év végéig még nagyjából 1700-1800 milliárd forint kifizetésére van szükség ahhoz, hogy a 2006-ban megkötött megállapodásoknak megfelelően az ország a rendelkezésére álló forrás 100 százalékát le tudja hívni – mondta. Az uniós pályázatok végrehajtóitól az utolsó számlának 2015. december 31-ig kell beérkeznie, az utolsó kifizetés 2016 májusában lesz, azt követően az Európai Bizottság még nagyjából 3 évig ellenőrizheti az összegek jogszerű, átlátható felhasználását.

Kitért arra, hogy 2015-ben meg kell kezdeni a 2014-2020-as időszak forrásainak kifizetését, éves szinten először 100 milliárd majd 1000 milliárd forintos nagyságrendekben. A források 60 százaléka 2014-től a kis- és középvállalkozásokhoz jut.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.