Lázár megindokolta a 75 százalékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ítélkezési gyakorlata szerint 75 százalékos különadót még legitimnek tekint az EU – mondta a végkielégítések adótételének csökkentéséről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államttitkár. Az Országgyűlés kedden el is fogadta a jogszabályváltozást.


A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a mostani 98 százalékról a közszférában. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az egyes törvények agrár- és környezetügyi módosításának keretében nyújtotta be az adócsökkentésről szóló javaslatot. Egy 2010-ben hozott törvény értelmében az állami és önkormányzati vezetők, képviselők, a köztulajdonban álló cégek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai a végkielégítésük kétmillió forint fölötti része után 98 százalékos különadót kell, hogy fizessenek. Az állami cégeknél foglalkoztatottak esetében a 3,5 millió forint fölötti részre vonatkozik a szabály.

Lázár János arra a kérdésre, hogy miért van szükség a különadó csökkentésére, az felelte: az ügyben jelenleg az Európai Bíróság előtt perek vannak folyamatban. „Vagy marad a 98 százalék és ezeket a pereket folyamatosan elveszítjük, vagy módosítunk ezen” – fogalmazott.

Megjegyezte: a 98 százalékos adót „édes gyermekének” is nevezhetné, mivel még frakcióvezetőként a „pofátlan végkielégítések” megadóztatását ő kezdeményezte az Országgyűlésben.

 

Közölte, hogy minden kormányülésen foglalkoznak a magyar kormányzati szerveket vagy szereplőket érintő, az Európai Unióban zajló eljárásokkal. Legutóbb áttekintették azt a helyzetet, hogy az EU-n belül Franciaországban legitimnek számít a 75 százalékos különadó, ezt az Európai Bíróság más eljárásban már elfogadta. Kijelentette: ha a magyar joggyakorlat nem tér át a maximum 75 százalékra, akkor annak mértéke nulla lenne, mert jelenlegi mértéke nem tartható meg. Ezt a módosítást az adóév kezdete miatt még az idén meg kell valósítani – mondta.

Elfogadták a jogszabályt

A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót. A Ház erről az agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások között döntött, elfogadva Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter zárószavazás előtt benyújtott javaslatát.

Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.