Lebukott az adócsaló cégcsoport


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy egymilliárd forintnyi kárt okozott egy cégcsoport tulajdonosa és öt társa a költségvetésnek fiktív számlákkal, ki nem fizetett adókkal és közterhekkel.

A tulajdonos „összehangolt módszerrel”, rokonai és egy cégvezető bevonásával csökkentette jogellenesen közterheit. A hatvanas éveiben járó kaposvári vádlott vezette „jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős élőmunkát igénylő tevékenységet folytatott” – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

A módszer lényege az volt, hogy a cégcsoport által foglalkoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik ténylegesen megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás valótlan számlákat állított ki a cégcsoport felé úgy, mintha a termelő tevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd ezen fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az áfafizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette.

A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket e körben sem egyenlítette ki – ismertette az ügyészség.

adócsalás

„A valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező, jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több százmillió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek” – írták.

A Somogy Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben – közölték.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]