Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Azoknak a mikro – kis- és középvállalkozásoknak is lehetőségük van az egyszázalékos mértékű iparűzési adóra, akik nem nyilatkoztak 2021. vagy 2022. február 25-ig – derül ki a Niveus Consulting Group közleményéből.
A helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék volt 2021-ben, és lesz 2022-ben is azon vállalkozásoknak, amelyek azzal felelnek meg a mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés árbevételre, illetve mérlegfőösszegre vonatkozó feltételeinek, hogy a nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint.
Bár sokakban merültek fel ezzel kapcsolatban kétségek, a 4 milliárdos határértékre vonatkozó előírás kivételével a KKV törvény (2004. évi XXXIV. törvény) mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítésre vonatkozó előírásait változatlanul kell alkalmazni a vállalkozások a 1 százalékos iparűzési adómértékre való jogosultságának vizsgálatakor. Ebből pedig következik, hogy mind a létszámra vonatkozó feltételt (legfeljebb 250 fő), mind a mérlegfőösszegre vagy árbevételre vonatkozó feltételt (legfeljebb 4 milliárd forint) a KKV törvény összeszámításai szabályainak megfelelően a partner és kapcsolódó vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni – tájékoztat Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
Azon vállalkozásoknak, amelyek tavaly nem így értelmezték a jogszabályt és csak a saját adataikat figyelembe véve úgy nyilatkoztak, hogy jogosultak az iparűzési adókedvezményre, különösen figyelniük kell az 2021-es iparűzési adóbevallásuk kitöltésekor. Nekik ugyanis ebben a bevallásban kell az adót a normál mértékkel számolni és az alacsonyabb előlegek illetve a számított kötelezettség különbségét meg is kell fizetniük főszabály szerint 2021. május 31-ig. Szintén javasolt a 2021-ben tett nyilatkozatukat visszavonni, annak érdekében, hogy a 2021- es hibás tartalmú nyilatkozat a továbbiakban ne jelentsen kockázatot, továbbá a 2022-es előleg már a normál mértékkel kerüljön megállapításra. A nyilatkozat visszavonására e-papíron küldött levélben van lehetőség, erre a célra külön nyomtatvány nem áll rendelkezésre – magyarázza a szakértő.
Azon vállalkozások, amelyek tavaly kezdték meg a működésüket, vagy 2021-ben nyilatkozatot tettek, de azóta új székhelyre költöztek vagy új telephelyet létesítettek és ezért idén újra nyilatkozniuk kell, 2022. február 25. volt a határidő a nyilatkozattételre. Jó hír lehet azoknak, akik erről lemaradtak, hogy ha az előlegfizetési határidő (március 16 és szeptember 15) előtt előlegmérséklési kérelmet nyújtanak be, akkor még lehetőségük lehet 1 %-os mértékkel fizetni az iparűzési adóelőleget. Amennyiben pedig ezt nem tennék meg, akkor a 2022-es helyi iparűzési adóbevallásban is lesz lehetőségük az adót 1 százalékos mértékkel számolni.
A 2021-es év zárása során sokakban felmerült a kérdés, hogy az átmeneti támogatásnak minősülő iparűzési adókedvezményt el kell-e számolni egyéb bevételként. A Niveus Consulting Group tudomása szerint már van olyan egyedi kérdésben kiadott adóhatósági vélemény, amely kimondja, hogy az átmeneti támogatás (tehát a meg nem fizetett adó) összegét nem kell egyéb bevételként elszámolni.
(Adó Online)
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!