Lelkesek a munkahelyvédelmi akciótervtől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői is üdvözölték a kormány tízpontos tervét. A munkaadók szerint a 600 ezer embert foglalkoztató feketegazdaság fehéredhet, a szakszervezetek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az adókedvezmény önmagában nem teremt munkaerő iránti keresletet.


A munkaadóknak tetszik

A vállalkozások számára kedvező, ha csökkennek a 25 év alattiak terhei, akárcsak az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő fizikai munkát végzők járulékai – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint szükség van arra, hogy érzékelhető javulást lehessen elérni az említett veszélyeztetett korosztályoknál és a kisgyermekes anyáknál. A vállalkozók számára „közérzetjavító lépés” az élőmunkateher sokszor kért csökkentése – magyarázta Dávid Ferenc.

Egyetért a VOSZ azzal az egyszerűsített kisadóval is, amelynek adóalapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék.

A VOSZ a kkv-k mellett a termelő ágazatok – ipar, mezőgazdaság – támogatását is szorgalmazta a kormánynál, de ez a kérése eddig nem talált meghallgatásra – mondta a főtitkár.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy eddig a legálisan foglalkoztatottak után a szociális járulék 38 százalék volt, igaz ezek a vállalkozások kevés társasági adót fizettek. A 100 ezer forint bruttó bérig igénybe vehető kedvezményt első lépésként elfogadhatónak nevezte Vadász György, amit később még lehetne emelni.

Az OKISZ elnöke szerint a magyar kkv-k támogatása az elmúlt tíz évben csak üres ígéret volt, ennek következményeként a cégek jövedelemtermelő képessége alig tizede az eurózóna államaiban működő kis- és középvállalkozásokénak.

Mindkét munkaadói szervezet képviselője úgy véli, hogy a könnyített adó-, illetve járulékteher hozzájárulhat ahhoz, hogy „fehéredjen” a kkv-szektor. Vadász György szerint ugyanis 600 ezer munkavállaló dolgozik a feketegazdaságban, amelyből járulék egyáltalán nem folyik be.

Dávid Ferenc a 300 milliárd forintos, ösztönző munkavédelmi terv kapcsán a bevételi oldal megalapozására hívta fel a figyelmet. „Remélem, hogy megalapozott a terv forrásoldala is, mert ha nem, akkor vagy a kedvezményeket kell megrövidíteni, vagy újabb adókat kell kivetni, márpedig egyik megoldásnak sem tapsolnának a vállalkozások” – fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Csak kicsit fanyalognak a szakszervezetek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány „végre valamit tenni akar” a munkakereslet növelése érdekében. Az eddigi lépések kizárólag a munkakínálatot növelték, de illúzió volna azt hinni, hogy csupán ezektől az intézkedésektől tömegesen munkahelyek jönnek majd létre.

Minden olyan eszköz, amely egy-egy foglalkoztatási csoport alkalmazását segíti, akkor hatékony, ha a gazdaságban munkaerőigény jelentkezik; önmagában az, hogy valaki olcsóbban alkalmazhat munkaerőt, nem fog plusz munkahelyet teremteni, ha egyébként a gazdaság stagnál – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette: a bejelentettek alapján még nem világos, hogy a járulékcsökkentés csak az új munkahelyek létesítésére lesz érvényes, vagy munkahely-megtartó hatást is szánnak neki. Az előbbi esetben ugyanis félő, hogy csak olcsóbbra cserélik a meglévő munkaerőt – jegyezte meg.

A csomagnak talán jobb hatása lesz, mint az eddigi hasonló ötleteknek, mert a vállalkozásoknak ígért kedvezmény egy évnél hosszabb időre szól – mondta Pataky Péter.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint elkésett, de halaszthatatlan és kényszerű döntés született, mert az érintett két korcsoportnál már tarthatatlanná vált a helyzet. Ez a döntés azonban az ASZSZ szerint nem válthatja ki a beruházások elmaradása miatti munkaerő-kereslet visszaesését.

Borsik János, az ASZSZ elnöke hangsúlyozta: a 11,6 százalékos átlaggal szemben a fiatal pályakezdőknél 27,3 százalék a munkanélküliségi arány. Az 55 év felettieké pedig különösen veszélyeztetett csoport, és a korengedmény, mint munkaerő-piaci eszköz, nagyon hiányzik. A szakszervezetek követelik ennek továbbélését, amivel a munkáltatók is egyetértenek, és a kormánynak sem származna belőle semmi hátránya – mondta.

A munkahelyvédelmi akcióterv

Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A tartósan munkanélküliek, és a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a – vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket kiváltó – 16 százalékos kisvállalati adót. Az akciótervről mindent megtudhat itt.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek