Lesújt a tranzakciós illetékre a jegybank


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fejlődő országok leszerepelt adófajtáját vezeti be a kormány – állítja az MNB. Argentínában, Bolíviában, Kolumbiában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban, Pakisztánban és Sri Lankán használatos napjainkban a tervezett hazaihoz hasonló illeték.


A hétfőn megjelent Jelentés a pénzügyi stabilitásról című dolgozatában szán néhány elemző bekezdést a jövő évtől hatályos pénzügyi tranzakciós illetéknek a jegybank elemzői stábja.

Az MNB közgazdászai először elmélettörténeti összefüggésben értelmezik a bevezetni tervezett tranzakciós illetéket. E szerint a pénzügyi tranzakciós adónak három alaptípusa különböztethető meg: a spekulatív pénzügyi tranzakciók visszaszorítását célzó általános pénzügyi tranzakciós adó; a pénzügyi intézmények nyereségére és a vezetői bónuszokra kivetett pénzügyi tevékenységi adó; valamint a lakossági és vállalati banki tranzakciókat érintő banki tranzakciós adó. A tervezett hazai instrumentum a harmadik csoportba tartozik – írják.

Ennek használata főként a fejlődő országokban, azon belül is elsősorban Latin-Amerikában és Ázsiában terjedt el a fiskális bevételek gyors, időszakos növelése céljából. „Az időközben felhalmozódott negatív tapasztalatok miatt azonban a 2005 utáni időszakban számos ázsiai és dél-amerikai ország megszüntette, illetve más adófajtával kiváltotta” az adófajtát, amely az MNB stábjának jelenlegi ismeretei szerint Argentínában, Bolíviában, Kolumbiában, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Peruban, Pakisztánban és Sri Lankán használatos napjainkban.

A jegybank értékelése szerint a hazaihoz hasonló tranzakciós illeték bevezetése nyomán közös tapasztalat volt, hogy egyre több tranzakciótípus került ki az adó hatálya alól a negatív negatív következmények (külföldi számlahasználat, készpénzforgalom növekedése) okán.

A bevezetésre váró hazai konstrukciót a jegybank közgazdászai úgy értékelik, hogy az „homokot szór” a pénzügyi intézményrendszer működésébe. Ha bankok nem hárítják át a terhet, gyengül hitelezési hajlandóságuk, ha áthárítják, inflációt generálnak. A tervezett illeték negatív hatásait ugyanakkor mérsékli, hogy a leginkább mobil fizetési formák nem tartoznak az illeték hatálya alá, az illetéknek felső korlátja lesz, és a készpénzforgalmat sújtják a legmagasabb, 3 ezrelékes kulccsal. „A fejlett országokban meglehetősen egyedinek tekinthető hazai pénzügyi tranzakciós illetéknek tehát összességében negatív hatásai lehetnek. Ezek a negatív hatások annál erősebbek, minél nagyobb az illetékkulcs, illetve minél hosszabb ideig marad fenn ez a terhelés” – olvasható a jegybank elemzésében.



Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.