Létrejött a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 131/2008. (X. 1.) FVM rendelet létrehozta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot, amelynek célja a vidékfejlesztésben érintett kormányzati és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, szakmai testületek, gazdálkodó szervezetek információs és együttműködési hálózatba szervezése, és tevékenységük összehangolása a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása érdekében.

A Hálózat többek között megszervezi a szakmai tapasztalatok és know-how cseréjét, igényfelmérést végez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III-IV. tengelyének intézkedéseivel kapcsolatosan, tájékoztatást nyújt a vidéki szervezetek és szereplők számára a hazai és nemzetközi fejlesztési források által nyújtott fejlesztési lehetőségekről, biztosítja az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) való együttműködést.

A Hálózat szolgáltatásait azok vehetik igénybe, akik regisztrálják magukat. Regisztrációra jogosult: minden 18. életévét betöltött, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező természetes személy, a mikro-, kis- és középvállalkozások, továbbá bármely egyéb vállalkozás, önkormányzatok és kistérségi társulások, egyesületek és társadalmi szervezetek, felsőoktatási intézmények, érdekképviseleti szervezetek, szakmai és gazdasági kamarák, egyházak, a vidékfejlesztéssel foglalkozó országos hatáskörű közigazgatási szervek, a regionális fejlesztési ügynökségek és egyéb vidékfejlesztésben érintett szereplők.

Regisztrálni a rendelet 1. számú melléklete szerinti regisztrációs adatlap kitöltésével, a regisztrálni kívánó személy lakcíme vagy székhelye szerint illetékes Helyi Vidékfejlesztési Irodánál lehet. A regisztráció során a regisztráló személy vagy szervezet érdeklődési körének megfelelő, legalább egy, a 3. számú melléklet szerinti szakterületet jelöl meg és elektronikus úton megkapja az általa megjelölt szakterületet érintő tájékoztatást az aktuális vidékpolitikai eseményekről.

Többek között az alábbi szakterületekről nyújt rendszeres információt a Hálózat: megújuló energiaforrások alkalmazása, állattenyésztés, állattartás, szántóföldi növénytermesztés, élelmiszer feldolgozás, kertgazdaságok és természetközeli gazdálkodás, erdészet és vadgazdálkodás, turizmus és vállalkozásfejlesztés, innováció, kutatás-fejlesztés, informatika.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.