Leváltották a román adóhatóság elnökét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Viorica Dancila román miniszterelnök csütörtökön leváltotta Ionut Misát, az adóhatóság elnökét a pénzügyminiszter javaslatára.

A leváltásról szóló rendelet csütörtökön délután jelent meg a hivatalos közlönyben azt követően, hogy Eugen Teodorovici pénzügyminiszter találkozott a kormányfővel, akinek javasolta Misa felmentését. Teodorovici azzal magyarázta a döntést, hogy az adóhatóságnak alaposan meg kell reformálnia tevékenységét, hiszen elavult informatikai rendszerekkel dolgozik és ezért túl kevés pénzt hajt be az államkasszába. A pénzügyminiszter Mihaela Triculescut javasolta Misa helyére, akinek a kinevezését elfogadta a kormányfő.

A pénzügyminiszter és az adóhatóság elnöke közötti viszony már korábban feszültté vált, Teodorovici a nyáron és ősszel is megfenyegette Misát, hogy leváltja, amennyiben az általa vezetett intézmény nem teljesíti a tervezett államháztartási bevételeket.

Az első 11 hónapban 14,6 százalékkal nőttek az államháztartási bevételek a tavalyi év azonos időszakához képest, ami abszolút értékben a legnagyobbnak számít az adóhatóság történetében, de Teodorovici szerint a bevételek mértéke ennél nagyobb is lehetne.

A román államháztartásra nagy nyomás nehezedik, hiszen a pénzügyminisztérium december végi közlése szerint az államháztartási hiány elérte GDP-arányosan a 2,7 százalékot az idei első tizenegy hónapban úgy, hogy a kormány vállalta: az egész éves deficit nem fogja meghaladni a 3 százalékot.

Darius Valcov, a kormányfő legfontosabb gazdasági tanácsadója a hét elején kijelentette: a kormány birtokában levő előzetes adatok szerint az év végén sikerült 3 százalék alatt tartani a deficitet, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Az ellenzék fő erejét képező liberálisok azzal vádolták meg a kormányt, hogy kozmetikázza a statisztikákat és szerinte a kabinetnek csak így sikerül 3 százalék alatt tartania a deficitet.

A kormány január 1-től úgynevezett kapzsisági adót vetett ki a bankokra és növelte az energia és telekommunikációs cégeket terhelő adókat, hogy nagyobb költségvetési bevételre tegyen szert. Ez azért szükséges, hogy fedezni tudják az elmúlt években végrehajtott és a következő években tervezett jelentős bér- és nyugdíjemeléseket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.