Izer: hamarosan duplázódhat a katások száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU tagállamai közül Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, a kormány több speciális adózási formát is kínál a vállalkozásoknak, amelyek idén, az adócsökkentés politikájának köszönhetően, még kedvezőbbé válnak – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Az EU tagállamai közül Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, a kormány több speciális adózási formát is kínál a vállalkozásoknak, amelyek idén, az adócsökkentés politikájának köszönhetően, még kedvezőbbé válnak – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, sikeres, és unió-szerte példaértékű a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata és a kisvállalati adó, a kiva.

Elmondta, a minisztérium tavaly év végén elindította a kiva-kampányt, amelynek az volt a célja, hogy a cégvezetők – akik jelentős összeget tudnak spórolni ezzel az adózási móddal – éljenek a lehetőséggel. Úgy vélte, a kampány sikeres volt, szilveszterig majd 11 ezer vállalkozás jelezte belépési szándékát a kivába.

Az államtitkár szerint a kata népszerűsége érthető, hiszen főszabály szerint az adózóknak havonta mindössze ötvenezer forintot kell befizetniük az államkasszába, az összeg lerovásával megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, valamint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól is. A szabályrendszer rendkívül egyszerű, minimális ráfordítással letudható az adminisztrálás.

Az adónem népszerűségéről Izer Norbert elmondta, hamarosan megduplázódhat a katások száma: míg 2016 év végén 175 ezren voltak, addig január 3-án már 311 ezer katás vállalkozás szerepelt az adóhivatal nyilvántartásában.

Közölte, az idei év legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek, négymillió forinttal nőtt ugyanis az áfamentesség bevételi határa. Az összeg megegyezik a kata bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás ott is évi tizenkétmillió forintig alkalmazható. Az adózók mintegy 10 milliárd forintot spórolnak az idén, és sokkal egyszerűbbé válik az adózásuk is – fejtette ki.

Aláhúzta, nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük, és áfabevallást sem kell benyújtaniuk. Úgy vélte, nem véletlen, hogy az alanyi mentesek tábora a legnagyobb, a legfrissebb, január 3-ai statisztika szerint több mint 657 ezer adózó él az áfamentesség lehetőségével.

Az adópolitika egyik sarkalatos pontjáról elmondta, a kisvállalkozók adózását egyszerűsíteni kell, a közterheket pedig csökkenteni.

Az államtitkár szerint az adatok egyértelműen igazolják, hogy a gazdasági szereplők méltányolták a kormányzati törekvéseket, de rávilágítanak arra is, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerű és alacsony adót. Leszögezte, hogy a kormány ezen túl is alacsony adóval és könnyű adószabályokkal igyekszik segíteni a kisvállalkozásokat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.