Luxleaks: nem mentik föl a kiszivárogtatókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Enyhébb büntetést kapnak, de nem mentik föl az ipari méretben űzőtt adóelkerülést leleplezőket.


Enyhítette a luxembourgi fellebbviteli bíróság szerdán az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatókra kiszabott büntetést.

 

A három vádlott közül kettőt bűnösnek találtak, amiért több ezer dokumentumot szivárogtattak ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

Antoine Deltourt, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársát hat hónap felfüggesztett börtönre és 1500 euró megfizetésére ítélte a bíróság, volt kollégájára, Raphael Halet-ra pedig 1000 euró pénzbüntetést szabtak ki. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót azonban ismét minden vád alól felmentették.

 

Elsőfokú ítéletében a bíróság 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetést, valamint pénzbírságot szabott ki az elsőrendű vádlottakra.

„Az egyetlen kielégítő ítélet a felmentés lett volna” – mondta Deltour a tárgyalást követően.

A bíróság épülete előtt számos civil szervezet tüntetett a tárgyalás alatt, olyan szabályozást sürgettek, amely hasonló esetekben a kiszivárogtatókat védi.

Nemrégiben Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos is támogatásáról biztosította az ügy vádlottjait. 
„Úgy vélem, sokaknak hasznára volt, hogy elmondták, amit tudtak” – mondta.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok – például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank – számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.

Sajtóhírek szerint nagyjából 200 ezren írták alá korábban azt a petíciót, amelyben támogatásukról biztosították a kiszivárogtatókat, akik felmentésüket kérték. Szeptemberben több mint száz európai parlamenti képviselő tiltakozott az eljárás ellen.

Szakemberek szerint a céges adóelkerülés évente több milliárd euró bevételkiesést jelent az unió tagállamainak, ráadásul egyenlőtlen versenyt teremt a vállalatok között.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.