Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évi adócsomag ingatlanfejezetét csak ma, a végszavazás előtt zárja a Parlament. A változások révén a közepesen keresők kevesebb, a havi 230 ezer fölötti jövedelműek több adót fizetnek jövőre. A cégek közül a beruházók járnak jól, az üzleti ajándék viszont sokba kerül majd – írja a Népszabadság.
A kormány új alapra kívánná helyezni a szóban forgó helyi adókat, amelyeket ma négyzetméter vagy forgalmi érték alapján lehet kivetni. A terv szerint 2009-től már csak számított érték (a luxusadónál ma is alkalmazott módszertan szerint) alapján lehetne ezt megtenni.
Az idei őszi adócsomag legvitatottabb, végül elvetett pontja kétségtelenül a kisadók összevonása volt. Az eredeti tervek szerint ez még öt, kisebb bevételt hozó közteherre vonatkozott volna, ám mire benyújtották, a két nagyobb tétel eltűnt belőle. A szakmai szervezetek azonban így sem kértek belőle, mondván, felborítja a szakképzési rendszert, és az adóalap új kiszámítási módja miatt megváltoztatja a cégek terhelését, de nem tudni, hogyan. Az MSZP ezt a véleményt követve maga vette ki a csomagból a tervet. Hasonlóan vérzett el a járulékszámlák összevonásának terve is.
Jelentősebb változást az adózók életében a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményeinek változtatása és a jelentősen szigorodó büntetési tételek, eljárások jelenthetnek. A minimálbér adómentességét egykor biztosított adójóváírás módosításával az átlag körüli munkabérrel rendelkezők járnak jól – a 145 és 200 ezer forint között keresőknek ez havonta 4-5 ezer forint pluszt jelenthet. A nettó kereset ennél kisebb mértékben, de elvileg nőhet a havi 230 ezres havi bérig. Utána viszont romlik az emberek jövedelmi pozíciója, mivel jövőre a kormány nem igazítja hozzá az adótáblát az igencsak megszaladt inflációhoz, vagyis jó páran több adót fizetnek majd, noha tételes adóemelés nincs.
Adóterhelésben a cégeknél is lesz változás, a Pénzügyminisztérium számításai szerint 30 milliárd forint körüli mértékben. Könnyebbség azoknál lesz, akik beruházást, fejlesztést terveznek, és erre pénzük is van – nekik három módon is kedveznek a 2008-as szabályok. A tízszázalékos társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmény és az, hogy a banki céltartalékot mégsem adóztatják meg, 30-40 milliárd forinttal kisebb bevételt jelent a büdzsének, mint ahogy a költségvetést tervezték. Veres János szerint a lyukat az üzleti ajándékok megadóztatásával tömnék be, ez pedig igencsak sok vállalkozást érinthet kellemetlenül. Mint mondta, az üzleti ajándékra megszűnik a mai mentesség, az árumintára viszont nem. Vagyis a karácsonyi ajándékozást a cégek jövőre 60-80 százalékos adóteher mellett ejthetik meg. Az azért kétséges, hogy ebből összejönne a tervezett 30 milliárd forint: nem kell nagy fantázia ahhoz, miként lehet az üzleti ajándékból papíron árumintát csinálni, s persze ajándékot adni sem kötelező.
Némileg átrendezik a szabályok az ingatlanértékesítéskor befizetendő adó mértékét is. Eredetileg 15 milliós érték felett minden építési telek esetében bejött volna az áfafizetés, ezt azonban kivette a kormány a csomagból. Ami – az egyébként teljesen átírt áfatörvényben – maradt: az építési telkekre és a két évnél nem régebben használatba vett ingatlanokra vonatkozó áfafizetési kötelezettség, ha sorozat jelleggel értékesítik az ingatlanokat, vagyis, ha két éven belül négy vagy több építési telket, nemrég használatba vett ingatlant értékesítenek.
A már legalább öt éve használt lakások tulajdonosai viszont jól járhatnak a 2008-as változásokkal, ha el akarják adni ingatlanjukat: jelenleg 15 évi tulajdonlás után nem kell szja-t fizetni, jövőre öt évre csökken ez a határ. Módosult az adóalapot képező jövedelem kiszámítása ingatlan eladásakor, bár a módszer marad: a bevételből a jövőben is le lehet vonni bizonyos százalékot aszerint, hogy mennyi ideje volt az eladó tulajdonában az ingatlan.
Viszont jövőre már nem lesz kedvezményként visszaigényelhető az adó, ha valaki egy éven túl másik ingatlant vásárol.
Forrás: Pénzcentrum
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
