Magánnyugdíjpénztárból vissza államiba: mit nyernek és mennyit bukhatnak a tagok?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Aki magánnyugdíjpénztártag és havonta 200 ezer forintot keres, az valamivel több, mint egyhavi jövedelméről mond le az állam javára a következő másfél évben. Nyugdíjjárulékként ugyanis ennyit vonnak le tőle, ahelyett, hogy tagdíj formájában az egyéni számlájára utalnák azt.
A nyugdíj alapjául szolgáló havi 200 ezer forintos átlagkereset után 40 év szolgálati idő letöltésével havonta – gyakorlatilag a bruttó jövedelem 80 százaléka – vagyis 160 ezer forint állami nyugdíj jár a hatályos törvények értelmében. Amennyiben valaki magánnyugdíjpénztári tag, akkor ennek csak a 75 százalékát kapja meg, ami 120 ezer forintot jelent – ismertette a szabályt egy hvg.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő. Szerinte ez a 40 ezer forintos különbség az egyik leghangsúlyosabb érv, ami az állami pénztárba való visszalépés mellett szól. Ennyivel kapna többet ugyanis, ha valaki nem magánnyugdíjpénztár tagként menne nyugdíjba. Attól persze, hogy valaki magánnyugdíjpénztár tag, még kaphat teljes állami nyugdíjat. Ehhez elég, ha nyugdíjba vonulása előtt átutalja a felhalmozott vagyonát az állami pénztárba. Ebben az esetben ugyanúgy megkapja a megállapított nyugdíj 100 százalékát – a fenti példa szerint 160 ezer forintot –, mintha állami pénztártag lenne.
Leginkább azok járhatnak jól, akik után a 8 százalékos tagdíjon felül plusz 2 százalék tagdíjkiegészítést fizetett be munkáltatójuk. Ezt a – 200 ezer forintos átlagkeresetnél – havi 4 ezer forintot ugyanis most kézhez kapják a kilépő tagok. Tízéves munkaviszony esetén például félmillió forint üti a markát annak, aki 2011. december 31-ig visszalép az állami pénztárba. A magánnyugdíjpénztári tagság mellett – a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint – az szól, hogy az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a pénztárak 2010 első kilenc hónapjában: a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt.
Bár – a Stabilitás Pénztárszövetség állítja, a felhalmozott vagyonáról, magyarán az évek során befizetett tagdíjakról és hozamairól kimutatást kap, de magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatásra (nyugdíjra) legkorábban 2013-ban lesz jogosult. Ekkor telik le ugyanis a magánnyugdíj pénztárak alapításától számított 15 év, ami még 1988-ban feltétele volt annak, hogy a járadékok kifizetése majd megkezdődhessen. Addig – tetszik vagy sem – hangsúlyozta a nyugdíjszakértő, megtakarításaikat a tagok legfeljebb papíron láthatják.
Van azonban kivétel: ha a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyonuk egyösszegű kifizetését kérik. Ez iránt a tag – a jogszabály előírása szerint – csak akkor folyamodhat, ha eléri a nyugdíjkorhatárt 2013-ban, vagyis azelőtt, hogy lejárna a pénztárak alapításától számított 15 év – . Idén tehát az 59 éves nők és az 60 éves férfiak jogosultak portfóliójukat pénzre váltani, amennyiben megvan a 37 év szolgálati viszonyuk. Amennyiben a tag időközben elhunyt, kérheti a kedvezményezett is az egyösszegű kifizetést. Az átlépéssel (mint kiszámítottuk), akinek havi 200 ezer forint bruttó jövedelme van, 14 hónap alatt kicsit több mint egyhavi keresetéről mond le az állam javára.
Összesen ugyanis 224 ezer forinttal gyarapodna egyéni számlája, ha továbbra is a 8 százalékos tagdíjat fizetné a következő másfél évben. Őket – a hvg.hu úgy tudja – kompenzálnák, amiért tagdíjbefizetéseik 14 hónapon keresztül nem jelennek meg majd az egyéni számláikon. Miután a november 1-én életbe lépett jogszabály értelmében – függetlenül attól, hogy valaki visszalép az állami pénztárba vagy sem – a 8 százalékon felül idén másfél, jövőre 2 százalékot vonnak le tőle állami nyugdíjjárulékként egészen 2011 december 31-ig. A járulékok – a jogszabály értelmében – az állami nyugdíjalapba kerülnek a magánnyugdíjpénztár helyett. A magánnyugdíjpénztári tagdíj ebben az időszakban természetesen nyolcról nulla százalékra csökken. Ez az intézkedés a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a bruttó 200 ezer forintot keresők például 14 hónap alatt 279 ezer forinttal, jövedelmük 1,3 szorosával gazdagítják az államkasszát.
Forrás: adózóna.hu
