Magánszemély saját használati tárgyainak alkalmi árusítása kapcsán felmerülő áfakötelezettség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy magánszemély az általa otthon már nem használt, együttesen maximum 50 ezer forintos értékű műszaki cikkeit kívánja az általa szervezett „garázsvásáron” alkalmi jelleggel értékesíteni. Kérdésként merül fel, hogy a fenti tevékenység a magánszemély mint értékesítő részére keletkeztet-e áfaalanyiságot, illetve áfakötelezettséget?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdésében megfogalmazott főszabály alapján gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A főszabály a gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységek körét két csoportra bontva elkülöníti egymástól egyrészt az üzletszerű, másrészt pedig a tartós vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenységeket. Az ellenérték elérését a két csoport közös ismérveként jelöli meg. Az üzletszerűség fogalmát sem az áfatörvény, sem más adójogszabály nem határozza meg, ezért a szó általános, illetve köznapi értelmezését alapul véve üzletszerű tevékenység az akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel haszonszerzés, illetve nyereség elérése céljából végzett tevékenység. Az üzletszerű tevékenységnek a lényegi eleme a haszonszerzés, illetve az arra való törekvés, e nélkül az áfa rendszerében nem tekinthető üzletszerűnek az adózó tevékenysége. A gazdasági tevékenységek másik csoportjába tartozó, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenységek nem haszonszerzésre, csupán ellenérték elérésére irányulnak, vagyis nem üzletszerűek. Az üzletszerű, illetve haszonszerzésre irányuló tevékenységek mellett tehát azon ellenérték fejében végzett tevékenységek is adóalanyiságot keletkeztetnek, amelyeket haszonszerzésre való törekvés nélkül tartós vagy rendszeres jelleggel folytatnak.

A kérdéses esetben a magánszemélynek áfaalanyisága, illetve áfakötelezettsége nem merül fel, tekintettel arra, hogy alkalmi, illetve eseti jelleggel értékesít, valamint haszon, nyereség megszerzésére nem törekszik, illetve az általa teljesített ügyletek hasznot, nyereséget nem eredményeznek (feltehetően a beszerzési ár alatt adja el a használt ingóságokat).

Amennyiben a fentiektől eltérően a magánszemély rendszeres jelleggel értékesít és/vagy haszon, nyereség megszerzésére törekszik, illetve a magánszemély által teljesített ügyletek hasznot, nyereséget eredményeznek (például kifejezetten azért szerez be különféle termékeket, hogy azokat a jövedelme kiegészítése érdekében rendszeresen haszonnal adja el), úgy a magánszemély által végzett tevékenység az áfatörvény hivatkozott rendelkezései értelmében adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységnek minősül.

Ez utóbbi esetben a magánszemélynek mint áfaalanynak a tevékenysége keretében teljesített ügyletek után az Áfa tv. 2. § a) pontja szerint áfafizetési kötelezettsége keletkezik, és a fenti ügyletekről az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint számlát kell kibocsátania, továbbá áfaalanyként a tevékenysége megkezdése előtt az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelentkeznie és adószámot kell kérnie. (2022. november 20.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

– Áfa tv. 5. § (1) bekezdés

– Áfa tv. 6. § (1) bekezdés

A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/1-2-es számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.