Magánszemélyek különadója és a kapcsolódó kifizetői feladatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári adócsomag részeként elfogadott 2006. évi LIX. törvény nemcsak a vállalkozásokra, hanem a magánszemélyekre is bevezette 2007. január 1-től a különadó fizetési kötelezettséget. Azok fizetnek különadót, akiknek az adóbevallásukban (adóhatósági adómegállapításukban) bevallott összevont adóalapot képező jövedelme meghaladja a járulékalap adott évre vonatkozó felső határát.

Ez 2007-re várhatóan 6.748.850 forint. A különadó a járulékalap felső határát meghaladó jövedelemrész 4 százaléka.

Eszerint a különadó-fizetési kötelezettség az önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint az egyéb jövedelmet is terheli. Az adóterhet nem viselő járandóságok is az egyéb jövedelmek körébe tartoznak, így a különadó alapjába bele kell számítani, és eltérően a személyi jövedelemadótól, ha a járulékalapot meghaladja a magánszemély összevonás alá eső jövedelme, a különadót meg kell fizetni az adóterhet nem viselő járandóságok után is.

Annak érdekében, hogy a különadó a költségvetés tárgyévi bevételei között pénzforgalmilag megjelenjen, adóelőleget kell fizetni. A szerző részletesen ismeretei a különadó-előleg levonásának szabályait, számítási példákkal könnyítve a gyakorlati alkalmazást. Ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőtől kapja, akkor a kifizető a különadó-előleget a személyi jövedelemadó-előleggel együtt állapítja meg a személyi jövedelemadó-törvény „megfelelő” rendelkezései szerint. Ennek megfelelően különadó-előleget akkor kell levonnia,

  • ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható, hogy a magánszemély e bevétel révén a járulékalap felső határát meghaladó jövedelmet ér el, vagy
  • ha ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékalap felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy
  • ha magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

A különadó-előleg levonásánál azonban annak sajátosságaira is figyelemmel kell lenni, azaz az Szja-törvény 46–48. §-aiban leírtakat „értelemszerűen” kell alkalmazni. Így például a különadó alapját úgynevezett lineáris adó terheli, tehát a számítása során nem az adó összegét kell visszaosztani 12-vel, hanem az adó alapját és ennek 4 százalékát kell majd különadó-előlegként levonni. Egy kicsit másként kell kezelni a nem rendszeres kifizetéseket is. Ma már különféle programok segítik a kifizetők személyi jövedelemadó-előleg levonási feladatait. Ugyanakkor a különadó-előleg levonásánál a különadó-előleg alapjának meghatározását is biztosítaniuk kell majd ezeknek a programoknak.

Dr. Zsohár Istvánné írása az Adó 16. számában olvasható teljes terjedelmében.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.