Magánszemélyek különadója és a kapcsolódó kifizetői feladatok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári adócsomag részeként elfogadott 2006. évi LIX. törvény nemcsak a vállalkozásokra, hanem a magánszemélyekre is bevezette 2007. január 1-től a különadó fizetési kötelezettséget. Azok fizetnek különadót, akiknek az adóbevallásukban (adóhatósági adómegállapításukban) bevallott összevont adóalapot képező jövedelme meghaladja a járulékalap adott évre vonatkozó felső határát.

Ez 2007-re várhatóan 6.748.850 forint. A különadó a járulékalap felső határát meghaladó jövedelemrész 4 százaléka.

Eszerint a különadó-fizetési kötelezettség az önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint az egyéb jövedelmet is terheli. Az adóterhet nem viselő járandóságok is az egyéb jövedelmek körébe tartoznak, így a különadó alapjába bele kell számítani, és eltérően a személyi jövedelemadótól, ha a járulékalapot meghaladja a magánszemély összevonás alá eső jövedelme, a különadót meg kell fizetni az adóterhet nem viselő járandóságok után is.

Annak érdekében, hogy a különadó a költségvetés tárgyévi bevételei között pénzforgalmilag megjelenjen, adóelőleget kell fizetni. A szerző részletesen ismeretei a különadó-előleg levonásának szabályait, számítási példákkal könnyítve a gyakorlati alkalmazást. Ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőtől kapja, akkor a kifizető a különadó-előleget a személyi jövedelemadó-előleggel együtt állapítja meg a személyi jövedelemadó-törvény „megfelelő” rendelkezései szerint. Ennek megfelelően különadó-előleget akkor kell levonnia,

• ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható, hogy a magánszemély e bevétel révén a járulékalap felső határát meghaladó jövedelmet ér el, vagy
• ha ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékalap felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy
• ha magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

A különadó-előleg levonásánál azonban annak sajátosságaira is figyelemmel kell lenni, azaz az Szja-törvény 46–48. §-aiban leírtakat „értelemszerűen” kell alkalmazni. Így például a különadó alapját úgynevezett lineáris adó terheli, tehát a számítása során nem az adó összegét kell visszaosztani 12-vel, hanem az adó alapját és ennek 4 százalékát kell majd különadó-előlegként levonni. Egy kicsit másként kell kezelni a nem rendszeres kifizetéseket is. Ma már különféle programok segítik a kifizetők személyi jövedelemadó-előleg levonási feladatait. Ugyanakkor a különadó-előleg levonásánál a különadó-előleg alapjának meghatározását is biztosítaniuk kell majd ezeknek a programoknak.

Dr. Zsohár Istvánné írása az Adó 16. számában olvasható teljes terjedelmében.

---