Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő


Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

Fontos mérföldkövet jelent a május vége minden olyan vállalkozás számára, akiknek az üzleti évük a naptári évvel megegyezik és kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. A pénzügyi beszámolók a piaci szereplők számára jelentős információval bírnak azáltal, hogy átlátható és részletes képet adnak egy vállalkozás pénzügyi helyzetéről és teljesítményéről. A tulajdonosoknak és befektetőknek segít a vállalkozás eredményességének értékelésében és a befektetési döntések meghozatalában, míg a hitelezőknek információval szolgálnak a vállalkozás hitel- és a kölcsönök visszafizetési képességéről. De a vezetők és munkavállalók is profitálnak belőlük, míg egyik esetben lehetővé teszik a pénzügyi tervezést és a stratégiai döntéshozatalt, addig a munkavállalók tájékozódhatnak a vállalkozás stabilitásáról és jövőbeli kilátásairól. A legfontosabb a bizalom az üzleti partnerek között, aminek egyik közvetítő eszköze a pénzügyi beszámoló.

A számviteli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles az üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig közzétenni az éves pénzügyi beszámolóját és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot. Bizonyos esetekben a határidők eltérhetnek, például a konszolidált beszámolókra további egy hónap áll rendelkezésre, míg a tőzsdén jegyzett cégeknek szorosabb határidővel kell gazdálkodniuk, a negyedik hónap végéig eleget kell tenniük a beszámolási kötelezettségüknek.

Az OPTEN adatai alapján, az elmúlt három évet vizsgálva, az év során leadott beszámolóknak több mint a 60%-a májusban került benyújtásra, ami a 200 ezret jelentősen meghaladó mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy éves szinten a leadott beszámolók 400 ezer körül mozognak. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját, és a „kicsit” későkkel kiegészítve – akik júniusra átcsúsznak – már 10 cégből 9 az, aki teljesítette a számviteli törvény szerinti leadási kötelezettségét. Júniusban jellemzően 40 ezer feletti az a vállalkozásszám, aki ebben a hónapban nyújtják be a beszámolót, azonban ebből 150-nél kevesebben adnak be konszolidáltat. Ebben nem szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak. Számuk évről évre csökkenő tendenciát mutat, és az előző évben nem haladta meg a kétezret a leadott beszámolók alapján.

Mire számíthatnak azok a vállalkozások, akik jelentősen késnek a beszámolóval vagy le sem adják azt? Ebben az esetben egy folyamat részesévé válnak, aminek az első lépcsőfokát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indítja el. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a NAV harmincnapos határidővel felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha ezt a vállalkozás a határidőn belül sem teljesíti, akkor a NAV harmincnapos határidő kitűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozás ezt követően sem nyújtja be a beszámolót, akkor az eljárás magasabb fokozatba kapcsol, a NAV az adózó adószámát hivatalból törli, erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. A cégbíróság 15 munkanap alatt intézkedik a cég törléséről, azaz megkezdődik a vállalkozás megszűnésére irányuló cégbírósági eljárás.

„Érdemes komolyan venni a pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidőt, mert annak elmulasztása komoly szankciókkal és adott esetben a cég megszűnésével is járhat. Az enyhébb szankcióba sorolható az adott esetben kétszázezer forintos mulasztási bírság, de felmerülhet a vezető tisztségviselők felelőssége is a hitelezőkkel szemben, ha a folyamat iránya a cég megszűnésére irányul.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Forrás: OPTEN Informatikai Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.