Marad az eva


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Ők győztek meg engem” – ennyit mondott Orbán Viktor a Képviselői Irodaház halljában, amikor tegnap távozott a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tanácskozásáról, ahol a legfontosabb napirendi pont az egyszerűsített vállalkozói adó volt. A vita lényege, hogy a kormány támogatta Koszorús László fideszes képviselő indítványát az eva megszüntetéséről, a Fidesz- és a KDNP-frakció nem.

A kormánypárti képviselők kérését a lapunkhoz kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök tegnap végül elfogadta: az eva marad 2012-ben is, de a kulcsa várhatóan 40 százalékos lesz, az értékhatár pedig 30 milliós. Ezt Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette a tanácskozás után. E szerint áttekintik, hogyan alakítható ki egy új rendszer, amelynek egyik alapja az átalányadózás kiszélesítése lehetne 2013. január 1-jétől. A Matolcsy-tárca feladatul kapta, hogy vizsgálja meg a lehetséges megoldásokat.

Lázár János a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók mivel győzték meg a miniszterelnököt, úgy válaszolt: kompromisszumos megoldás született. A kompromisszumos elképzelés a KDNP-s Seszták Miklós javaslatán alapul, ő terjesztette elő azt a módosító indítványt, amely az eva bevételi határát 30 millió forintra, a kulcsot pedig 35 százalékra emeli. Erről a múlt héten többször is egyeztetett a képviselő Rogán Antallal.

A miniszterelnök a frakcióülés kezdetén az eva eltörlése mellett érvelt, és a Matolcsy György által prezentált kalkulációkra hivatkozva azt mondta, hogy akár 50–100 milliárd közötti többletbevétel is befolyhatna a büdzsébe később. Aztán Orbán Viktor „felrajzolta” az átlagos evázókat, azt az általa privilegizáltnak nevezett kört, ahová a szellemi szabadfoglalkozásúak és középvállalkozók (Fidesz-szavazók) is tartoznak. A kormányfő a frakcióülés kezdetén egyértelművé tette: meggyőzhető, ha az evakulcs 40 százalékos lesz. Ezt a KDNP-s és a fideszes képviselők is elfogadták.

Az egyik fideszes honatya azt mondta, a kérdés „politikailag” úgy hangzott: Szeretnénk-e biztosan elveszíteni közel százezer szavazót, szimpatizánst? – Minden más számítás, hatástanulmány, a feketegazdaságba vándorlás, fiktív számlázás ezután következik – tette hozzá. Kormánypárti politikusok szerint még 40 százalékos kulccsal is vonzó lehet sok vállalkozás számára az eva.

Mint megírtuk, azon a kormányülésen, amikor a kormány először tárgyalt az eva sorsáról, Orbán Viktor rákérdezett a várható költségvetési hatásokra Matolcsy Györgynél. A nemzetgazdasági miniszter válaszát, hogy olyan magasra lehetne emelni az evakulcsot, ahol sokaknak már nem érné meg ezt az adózási formát választani, a miniszterelnök elutasította, mondván: akkor már jobb az egyenes út, „nem kell simliskedni”, az evát szüntessék meg.

Arról nem esett szó a frakcióülésen, hogy a kormány tervezi-e szűkíteni az evázók körét. Orbán Viktor arról beszélt, hogy szélesíteni kellene azt a kört, amelyik az evához hasonló adónemmel olyan jól jár, mint a mostani „privilegizált” kör.

A NAV is bedobott egy érvet

Fideszes vélemények szerint a miniszterelnökre hatással voltak a fideszes és KDNP-s képviselők által közvetített lakossági érvek, de állítólag az adóhatóság részéről érkező azon észrevételt is figyelembe kellett vennie, hogy egy novemberi parlamenti döntés az eva megszűnéséről jelentősen megnehezítené a januári átállást a vállalkozásoknak.

Mégsem lesz adó a termőföldre

A korábbi fideszes elképzelésekkel szemben mégsem vetnek ki adót a jövőben a termőföldhasználatra, holott az önkormányzati „adószabadság” jegyében ezt tervezték. Orbán Viktor határozott álláspontja ugyanis az volt: a helyhatóságok a vállalkozásokat érintő adókon nem emelhetnek, mert az a gazdasági növekedés gátja lenne. A tegnapi frakcióülésen – kormánypárti képviselők elmondása szerint – a miniszterelnök hosszan érvelt az ellen, hogy a magánszemélyek, illetve cégek adómentességét megszüntessék a termőföldhasználat esetén. Fideszes források lapunknak úgy fogalmaztak: egy ellenkező előjelű döntés kedvezőtlenül érintette volna például Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját, „és most a miniszterelnök éppen konszolidálni szeretné a kapcsolatokat a bankszektorral”. (Munkatársunktól)

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.