Matolcsy: kiszámítható, versenyképes adórendszer az irány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Matolcsy György szerint kiszámítható, versenyképes adórendszerrel lehet biztosítani, hogy a vállalatok a megtermelt eredményt újra Magyarországon fektessék be; a polgári kormány ebbe az irányba tesz lépéseket – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter Scheirig Gábor (LMP) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában. A képviselő azt tudakolta, miként kívánja csökkenteni a kormány a hatalmas mértékű jövedelemkiáramlást.


A kedvezményes társasági adókulcsot korábban éppen a kis- és középvállalkozások nem tudták igénybe venni, mert nem tudták teljesíteni az ehhez kapcsolódó szigorú feltételeket. A polgári kormány 2010-től egyebek között ezért tette lehetővé a kedvezményes 10 százalékos társasági adókulcs széles körű alkalmazását – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. 2010. július 1-je óta lényegében a teljes kkv-szektor 10 százalékos társasági adókulccsal adózik, ellentétben a magas adózás előtti eredménnyel rendelkező — jellemzően multinacionális — vállalatokkal, amelyek a pozitív adóalap 500 millió forintot meghaladó összege felett továbbra is 19 százalék mértékű társasági adó fizetésére kötelezettek. Már csak ezért is nehezen érthető az az álláspont, amely szerint a kormány nem szedi be az adót a multinacionális vállalatoktól, vagy éppen nekik kedvezne – fogalmazott a miniszter.

Matolcsy Görgy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar adópolitika nem szándékozik gátat vetni a beruházások előtt, a fejlesztési adókedvezményeket bármely vállalkozás igénybe veheti, ha teljesíti a társasági adó törvényben meghatározott feltételeket. A fejlesztési adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vállalkozás új munkahelyeket teremt, továbbá vállalja, hogy a megvalósítandó beruházást annak üzembe helyezését követően kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig, nagyvállalkozás esetében legalább öt évig fenntartja.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy az indokolatlan jövedelemkiáramlást minden gazdaságpolitikának fokozottan szem előtt kell tartania, s keresni kell azokat a jogi eszközöket, amelyek megfelelő keretet adnak a megtermelt haszon magyarországi felhasználásához. Ennek legfőbb eszköze azonban a miniszter szerint nem lehet csupán a tiltás; a kiszámítható, versenyképes adórendszernek kell biztosítania, hogy a megtermelt javakból származó eredményt újra Magyarországon fektessék be. A miniszter szerint a kormány ebbe az irányba tesz lépéseket. Konkrét — az elvtelen tőkekiáramlás megakadályozására szolgáló — lépésként említette, hogy a társasági adó rendszerében szigorították az alultőkésítettségre vonatkozó szabályozást, amely korábban teret engedett annak, hogy a külföldi tulajdonban álló társaságok kamatmentesen, hitel útján – részben – adómentesen vigyék ki a jövedelmüket Magyarországról.

Jelentős szigorítást léptettek életbe az úgynevezett offshore társaságokkal szemben is (bizonyítási kötelezettség szigorítása, meghatározott tartalmú nyilvántartások bevezetése), és jelentősen növelték az adóhatóság ellenőrzési eszköztárát is. A kormány ezzel hatékony lépéseket tett, hogy jelentősen megnehezítse az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országokba történő jövedelemkiáramlást.

A parlament 2010 novemberében 2013. január 1-jétől egységesen 10 százalékra csökkentette a társasági adókulcsot. Matolcsy György 2011. március 1-jén, a Széll Kálmán Terv ismertetésén jelentette be, hogy 2013-2014-ben mégsem csökkentik 19-ről 10 százalékra a társasági adó általános szintjét, hanem a társasági adóból származó bevételt is államadósság-csökkentésre fordítja a kormány.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.