Pórul járnak az adózás kakukktojásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokkal rosszabbul járnak a számlát adó magánszemélyek és az őstermelők idén az adózási szabályok változása miatt, derül ki az FN24.hu összállításából.


A januártól leadott számláknál legalább az összeg felére le kell vonnia a kifizetőnek a közterheket az adószámos magánszemélytől, akkor is, ha 50 százaléknál több költséget tudnának elszámolni. Ez jelentős szigorítás a jellemzően szellemi szabadfoglalkozásúak és őstermelők körében kedvelt adózási formánál – írja az FN24.hu. Az adószámos magánszemély igazi kakukktojás az adózásban: olyan, mintha vállalkozó lenne, mégsem az, de adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Tipikusan a mezőgazdasági őstermelők, ügyvédek, újságírók, ingatlan-bérbeadással foglalkozók választják ezt az adózási formát (az ingatlan bérbeadásához már nem feltétlenül kell adószám).

Amiatt is kilógott az adószámos magánszemély a sorból, mert viszonylag kedvezően adózik. Bár ebben most van némi változás.

Az adószámos magánszemélyek adózásánál két fontos változás van az idei évtől. Az egyik, hogy a kiállított számla összege után muszáj a kifizetőnek levonnia az adóelőleget. Ha minden hónapban kap számlát, akkor minden hónapban le kell vonnia. Tavaly a kifizetőnek még csak akkor kellett az adóelőleget megállapítania és levonnia, ha azt az adószámos magánszemély írásbeli nyilatkozattal kérte. Nyilatkozat hiányában a magánszemély negyedévente magának állapíthatta meg és fizethette be az adóelőleget.

A másik változás az adó- és járulékalapot érinti. Az adószámos magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizetőnek arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg a közterhek (adó és járulék) alapját. Tavaly decemberig ez a költséghányad elérhette a bevétel 100 százalékát is (vagyis meg lehetett úszni az év közbeni adózást).

Idén januártól viszont (a költségtérítés kivételével) legfeljebb csak a bevétel 50 százalékának megfelelő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról lehet nyilatkozni. Vagyis legalább a bevétel fele után le kell, hogy vonja a kifizető az adót (16 százalék szja) és a járulékot (10 százalék nyugdíjjárulék és 8,5 százalék munkavállalói járulék). A kifizetőnek ezen felül legalább a számla összegének felére meg kell fizetnie a (27 százalékos) szociális hozzájárulási adót is. (A járulékokat csak akkor kell fizetni, ha a minimálbér 30 százalékát eléri a jövedelem.)

Jó hír viszont, hogy ha a tényleges költségek mégis meghaladnák az 50 százalékot, akkor ezeket a költségeket az éves adóbevallásban érvényesíteni lehet, és visszaigényelhető a befizetett adó.

További részletek az FN24.hu-n.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.