Mazars: kiszámíthatatlanul változik az adórendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó szerint a 2015-ös adócsomag nem csökkenti számottevően a hazai vállalatok terheit, és a törvényben továbbra is váratlanul jelennek meg jelentős adóteher-növekedést eredményező módosítások.


A 2015-től életbe lépő adóváltozások – néhány látványos kedvezmény ellenére – a céges adó- és adminisztrációs terhek növekedése felé mutatnak – összegezte Szmicsek Sándor, a cég adópartnere kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Az adóemelések látványosabbak, mint a könnyítések, még akkor is, ha egyes területeken látható a jogalkotói szándék a terhek csökkentésére – tette hozzá.

A szakértő szerint ennél sokkal sajnálatosabb, hogy jelentős adóteher-növekedést eredményező módosítások – így például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kulcsának jelentős megemelése – minden különösebb előzmény és indoklás nélkül kerültek bele a csomagba. Úgy vélte, „ez nemcsak az adórendszer tervezhetőséget kérdőjelezi meg, de az ország befektetői megítélését is ronthatja”.

Nyári Zsolt szenior adómenedzser az új elemek közül a személyi jövedelemadóban (szja) kiemelte az ifjú házasok által igénybe vehető havi 5000 forintos adókedvezményt, valamint a családi adókedvezmény 2016-tól történő emelését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezzel szemben már 2015-től nőnek az éves 200 ezer forintot meghaladó béren kívüli juttatások adóterhei, ami alól csak a SZÉP-kártyás juttatások jelentenek kivételt. Ugyancsak csökken az ilyen címen adható juttatások felső határa évi 500 ezerről 450 ezer forintra.

A Mazars szakértői szerint az szja-ban összességében inkább a megszorítás a jellemző. A változások miatt minden gazdálkodónak újra kell terveznie cafeteria csomagját, ha a régi szinten szeretné tartani a juttatások költségeit, de lehetnek olyan vállalkozások is, amelyek úgy döntenek, hogy csökkentik az ilyen juttatásokat az adóteher változása miatt – mutattak rá.

A társasági adó területén szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai, a 2015-től keletkező veszteségeket csak öt évig lehet majd a további évek nyereségével szemben érvényesíteni. A jövedelem-nyereség minimum számításánál nem lehet majd levonni az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatásokat, így az ilyen címen fizetendő terhek is nőni fognak. Újdonság, hogy a társasági adóalapot 2015-től a felsőoktatási intézményekkel kötött ötéves támogatási szerződés alapján csökkenteni lehet.

Szmicsek Sándor szerint a helyi adók kapcsán egyelőre nem világos, hogy az újonnan alkalmazható és bevezethető települési adót az önkormányzatok mire fogják kivetni, mert a jogszabály erre semmilyen iránymutatást nem tartalmaz.

Az áfa területén inkább technikai jellegű változások lesznek – mondta Nyári Zsolt. Az, hogy 2015-től az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot kell majd alkalmazni a nagytestű állatok (például juh, szarvasmarha, kecske) értékesítésekor, a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja. Az áfához kapcsolódó adminisztrációs terheket jövőre már a startupok is megérzik, hiszen az újonnan alakuló vállalkozásoknak is havonta kell majd áfabevallást beadni az eddigi negyedéves bevallási periódus helyett. Ugyancsak az adminisztrációs terheket növeli majd, hogy a kötelező belföldi összesítő jelentés elkészítése 2015-től az eddig 2 millió forintos értékhatárú számlák helyett már az 1 millió forint feletti számlákra is kiterjed majd.

Más adónemek is változnak, így emelkedik egyes termékek jövedéki adója, csökken a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó, és jelentősen – öt-hétszeresére – nőnek a jövedéki biztosítékok. A környezetvédelmi termékdíj 2015-től kiterjed majd a szappanokra, mosószerekre, samponokra, szépség-, és testápoló szerekre és irodai papírárukra is.

Átalakul az élelmiszerlánc-felügyeleti-díj, ami eddig marginális jelentőségű volt, mostantól a nagykereskedelmi láncokra olyan mértékű terhet ró, ami mértékében a korábban kivetett különadót hozza vissza. A népegészségügyi termékadót jövőre kiterjesztik az alkoholos italokra is, de ez alól kivételek lesznek a gyümölcspárlatok. Ugyancsak emelkedik az energiaadó a földgáz, a villamos energia, és a szén esetében egyaránt.

A reklámadóban a legnagyobb adófizetők jelentős adóemeléssel számolhatnak, mivel a legfelsőbb adókulcs 40-ről 50 százalékra emelkedik. Az adókulcs változásával együtt az adminisztráció egyszerűsödik: a megrendelők helyzete annyival javul, hogy reálisabb eljárási szabály lép hatályba az adó megfizetéséről szóló igazolás beszerzésére. Ennek a lényege, hogy elegendő lesz azt bizonyítani, hogy az igazolást bekérték a számla kézhezvételét követő 10 napon belül, és erről értesítették az adóhatóságot is. Ez azért rendkívül fontos, mert az igazolással nem rendelkezőknek társasági adóalapot kellett növelniük – mutatott rá Nyári Zsolt.

További változás, hogy a forgalmazó és befektetési alapok is bekerülnek a különadók hatálya alá, az adómérték a kollektív befektetési értékpapírok és befektetési jegyek napi eszközértékének negyedéves átlaga után 0,05 százalék.

Nőnek egyes bírságok is, így például a vámbírság az eddigi 50-ről 100 százalékra emelkedik. Egyes adóeljárási szabályok is változnak, így például az adózók számára kedvező változást jelenthet, hogy 2015-től az adóhatóság adott ügyleteket nem ítélhet meg eltérően az ügyben érintett adózóknál, azaz az egyik szereplőnél tett megállapítást kötelezően figyelembe kell venni a másik szereplő adóvizsgálata során.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.