Még bírság nélkül be lehet fizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a vállalkozások hónap végéig még szankciók nélkül fizethetik meg – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


E hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani.

Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.

Az emberek biztonságos élelmiszerrel történő ellátása érdekében a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (NÉBIH) lett bízva. A NÉBIH 2012. március 15-ével jött létre, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával. Az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének (legyen szó akár termelőről, feldolgozóról, kis- vagy nagykereskedőről, szállítmányozóról, vendéglátóról) célszerű ellenőriznie, hogy a díjfizetésre kötelezettek közé tartozik-e avagy sem.

Kikre vonatkozik?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

  • élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
  • élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
  • élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
  • takarmány előállítás vagy forgalmazás;
  • állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
  • növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
  • állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
  • élőállat-szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
  • szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
  • növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
  • állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Hatályba lépés és bevallási határidő

A rendelet 2012. május 1-jén lépett hatályba. A felügyeleti díj bevallásának határideje 2012. május 31-e, a bevallást a NÉBIH részére kellett teljesíteni. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell elkészíteniük bevallásukat. A felügyeleti díjat ezer forintra kerekítve kell bevallani. A bevallási kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapu használatával teljesíthető a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével. A sikeres bevallást követően a megállapított felügyeleti díjat két egyenlő részben kell megfizetni, az első részletét a NÉBIH számlájára július 31-ig kell átutalni, a második részletet pedig 2013. január 31-ig.

Fontos, hogy a NÉBIH 2012. június 30-ig még mulasztási bírság kivetése nélkül fogadja el az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kapcsán beküldött bevallásokat, illetve ugyanezen időpontig lehetőséget biztosít a már beküldött bevallások módosítására is. A NÉBIH ügyfélszolgálatára rengeteg kérdés érkezett az idő rövidsége végett, így az észrevételek alapján a Hivatal biztosítja az érintetteknek a lehetőséget adataik pontosítására, kiegészítésre és pótlásra. A július 31-ei befizetési határidő
azonban nem módosul.

Mekkora a felügyeleti díj összege?

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. A nettó árbevétel, illetve a jövedelem meghatározásnál a NAV felé benyújtott társasági adó, eva, illetve magánszemélyeknél szja-bevallás adataiból lehet kiindulni. Ám a felügyeleti díj alapja ennél kevesebb akkor, ha a bevallásra kötelezett az élelmiszerlánc-felügyelet hatálya alá nem tartozó tevékenységet is végez.

Az egyszerűsített bevallás és a százalékos díj helyetti átalánydíj azon végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra vonatkozik, amelyek évi 20 000 forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni, továbbá azon kisvállalkozásokra, melyek évi 700 000 forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.
Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól az SZJA törvényben meghatározott mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akiknek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Végezetül még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, hogy az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásoknak, célszerű ellenőrizniük, vajon kötelezettek-e az új díj megfizetésére.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletágvezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Tiltakozik az Adótanácsadó Egyesülete

Az Adótanácsadók Egyesülete határozottan tiltakozik az Ügyfélkapu+ 2025. január 16-tól történő kötelező bevezetése ellen. Legalább fél év halasztás szükséges, mert a könyvelők, adótanácsadók, valamint mikró- és kisvállalkozás ügyfeleik az előző év zárlati munkájuk csúcs időszakában erre nem lesznek kellően felkészülve. Mint szakmánk elkötelezett képviselői javaslatunkat megküldtük a kormányzati szerveknek.

2024. október 10.

IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére

Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.