Még érvényesíthető a megszűnt lakáscélú kedvezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt, azonban átmeneti szabályok alapján azok, akik a hitel törlesztését ezen időpontot megelőzően megkezdték, a kedvezményt – a 2006. évi törvényi feltételek teljesülése esetén – áthúzódó kedvezményként ezt követően is igénybe vehetik. Az áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015-ben vehető igénybe – közölte honlapján a NAV.

A kedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] 38. § (7) bekezdésének 2006. december 31-én hatályos feltételeinek fennállása esetén lehet áthúzódó kedvezményként igénybe venni. E szakasz szerint:

„(7) Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.”

Tehát a kedvezmény az Szja tv. – 2006. december 31-én hatályos – 38. § (7) bekezdése értelmében fő szabály szerint a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. A lakáscélú hitel törlesztésének kedvezménye azonban 2012-ben is, de legutoljára a 2015. adóévben érvényesíthető akkor, ha a fenti szabály második mondata alkalmazható.

Az említett mondat ugyanis egyrészt feltételéül szabja a kedvezmény áthúzódó érvényesítésének azt, hogy a kedvezmény igénylőjének – azaz az adósnak vagy az adóstársnak – legyen olyan – akár 2006. december 31-ét követően született gyermeke, aki után a hitel törlesztési időszakában jogosult a családi pótlékra.

Másrészt a hivatkozott mondat két vagylagos feltételt is tartalmaz, amelyik közül bármelyik teljesítése esetén jogosult a magánszemély a kedvezmény érvényesítésére a meghosszabbított időszakban. Így a meghosszabbított időtartamban vehető igénybe a kedvezmény akkor, ha

a) az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön vagy

b) ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és /vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult.

Az a) pontban meghatározott feltételt, miszerint a felvett hitel részben vagy egészben megelőlegező kölcsön-e, kizárólag a szerződés megkötésekor lehet vizsgálni. Tehát ha a későbbi körülmények (gyermek születése, türelmi idő letelte stb.) miatt változás is következik be, ez már nem érinti a magánszemély jogosultságát.
Így a magánszemély az alábbi esetekben is jogosult az áthúzódó kedvezményre:

• ha a „vállalt” gyermek(ek) megszületésével a megelőlegező kölcsön részben vagy egészben átalakul lakásépítési kedvezménnyé („szoc.pollá”);
• ha a hitel felvételekor részben lakásépítési kedvezményt kapott, részben pedig megelőlegező kölcsönt vett fel (tehát pl. az az egygyermekes család, amely a szerződésben további egy gyermeket vállal);
• ha a megelőlegező kölcsönt a hitel felvételekor csak egy gyermekre tekintettel vette fel, de a törlesztés időszakában több gyermek is születik, akikre tekintettel visszamenőlegesen érvényesíti a lakásépítési kedvezményt;
• ha a vállalt második gyermek nem született meg, ezért a megelőlegező kölcsönt részben vagy egészben vissza kell fizetni az állam részére, mivel ebben az esetben a hitel részben megelőlegező kölcsön marad.

A b) pontban említett feltétel esetén, a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezményt meghosszabbított időtartamban nem vehetik igénybe azok a személyek (ide nem értve az előző felsorolásban megjelölt személyeket), akik a lakásépítési kedvezményt („szoc.polt”) igénybe veszik. Így amennyiben a magánszemély akár a szerződés megkötéskor, akár a hitel törlesztésének időszakában igénybe veszi a lakásépítési kedvezményt („szoc.polt”), és a hitel részben vagy egészben nem megelőlegező kölcsön, akkor a magánszemély a meghosszabbított időszakban nem veheti igénybe az adókedvezményt.

Mindezekből eredően a hitelintézet akkor nem állíthatja ki az igazolást, ha az előzőekben említett magánszemély – a hitelintézet rendelkezésére álló információk alapján – igénybe vette a lakásépítési kedvezményt.

Megjegyzendő, hogy szélsőséges esetben az a személy sem vehet igénybe kedvezményt, aki ugyan jogosult a lakásépítési kedvezményre és/vagy a megelőlegező kölcsönre, de nem veszi azt igénybe – zárul a NAV közleménye.

Az szja-bevalllásról mindent megtudhat itt.

Adó szaklapok kapcsolódó cikkei:

• Példa a magánszemély 1153-as bevallásának a kitöltéséhez – Adó szaklap 2012/4-5. szám
• Tudnivalók a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásáról – Adó szaklap 2012/4-5. szám
• Tudnivalók az önadózók számára személyi jövedelemadó-kötelezettségük teljesítéséhez II. rész – Adó szaklap 2012/3. szám
• Melyik lehetőséget válasszam? I. rész Tudnivalók az önadózók számára személyi jövedelemadó-kötelezettségük teljesítéséhez – Adó szaklap 2012/1-2. szám

---