Még több az elbocsátás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több évtizedes béremelési gyakorlat tört meg ez év tavaszára a válság miatt

A rég nem látott mértékű recesszió letörte a hazai béreket, és jelentős csökkenést hozott a foglalkoztatásban. A magánszektorban a leépítés dominál, míg az állam a fizetéseken spórol inkább. Ez derül ki a most közzétett első négy havi statisztikai adatokból.

Az áprilisi bruttó átlagkereset valamivel 200 ezer forint felett volt, ez 3,5 százalékos emelkedésnek felel meg tavaly ilyenkorhoz képest – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó kereset pedig még ennél is lassabban, 2,7 százalékkal emelkedett, ez az infláció mértékét sem éri el. Az első négy hónap átlagában – a jelentős januári csökkenés miatt – alig éri el az egy százalékot a bruttó béremelkedés, a nettó pedig az alatt mozog. A nagyobb fizetéscsökkenés az állami szektorban volt, itt a fizetéseket befagyasztották, illetve a tizenharmadik havi fizetést is megnyirbálták. Ennek eredményeként itt közel egy százalékos (nettó 0,7) átlagos keresetcsökkenés következett be, míg a magánszektorban 5,3 (nettó 4,1) százalékos emelkedést mért a hivatal. Az átlagos reálkereset az idei első négy hónap átlagában 2,2 százalékot esett, és szakértők szerint éves szinten sincs esélye a pozitív tartományba kerülni.

A legalább öt főt foglalkoztató cégek alkalmazotti létszáma 5,4 százalékkal csökkent, ez közel 140 ezer főt jelent. Ez a korábbi, 100 ezer fős becslésekhez képest is jelentős csökkenés, ebben ráadásul a legkisebb vállalatok leépítése nem is jelenik meg. A költségvetési szféra viszont éves alapon alig építette le a létszámot, a KSH jelentése szerint ez a közmunkaprogramok felpörgésével magyarázható. Utóbbi körben 733 ezren dolgoztak a hónap során, míg a megfigyelt vállalkozásoknál 1,833 millió volt a munkavállalói létszám.

A júliusi személyi jövedelemadó-módosítás nyomán az állam visszautal majd az eddig befizetett terhekből az adózók részére – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője, aki ezzel együtt is legfeljebb stagnáló nettó reálbérrel számol éves szinten. Ezt pedig az infláció várható megugrása okozza majd, így a kereslet összességében jelentősen szűkülhet. A jelenséget tovább fokozza a hitelek drágulása és azok kínálatának szűkülése. A közszféra béralakulása még bizonytalan, többször átvariálták már a 13. havi juttatások kifizetését, és még most sincs megszavazva a végleges változat – fejtette ki a szakértő. A magánszektorban a rendszeres bérek – a munkaügyi szabályok merevsége miatt – többnyire szinten maradtak, azonban a jutalmak terén várhatók jelentősebb vágások – fűzte hozzá.
Soha nem volt még Magyarországon olyan alacsony a béremelkedés üteme, mint most – mondta el Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A régióban egyébként mindenütt hasonló tendencia figyelhető meg, a bérinfláció szinte teljesen megszűnt. A folyamat hátterében az áll, hogy a vállalkozások igen gyorsan alkalmazkodtak a recesszió miatt csökkenő jövedelmezőséghez, és a költségvetési szféra is restriktívebb bérpolitikát folytat. A szakértő nem is lát sok esélyt arra, hogy rövid távon visszatérjen a korábbi béremelési gyakorlat, amíg ilyen nagy a munkaerőpiacon a szabad kapacitás. Valószínűleg mindez megkönnyíti a monetáris politika életét, a gazdasági szereplők várakozásainak befolyásolásánál nagy segítség, ha szakíthatunk a visszatekintő bérezési gyakorlattal.

Benke Dávid

Forrás: Világgazdaság Online

---