Még több kedvezményt kapnak a fiatalokat foglalkoztatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pályakezdőket foglalkoztatóknak 100 ezres bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük – döntött hétfőn a parlament. Az eredeti törvényjavaslat csak az adó felét engedte volna el. Az adócsökkentés a szakszervezetek szerint lehetőséget ad a középkorúak lecserélésére.


A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak 100 ezer forint bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük – áll az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a munkavédelmi akcióterv keretében a parlament elé terjesztett, járulékcsökkentősről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványban. Mint arról az Adó Online beszámolt, az eredeti törvényjavaslat a szociális hozzájárulási adó felét engedte volna el ebben a korcsoportban.

Vagyis amennyiben a munkáltató január elsejétől (majdnem) pályakezdő fiatalt alkalmaz például 200 ezer forintos bruttó bérrel, így 100 ezer forintig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, míg az a feletti rész – jelen esetben szintén 100 ezer forint – után az adó mértéke 28,5 százalék.

Az eredeti törvényjavaslat módosítaná az adózás rendjéről szóló törvényt úgy, hogy a cégek pénzforgalmi elszámolást is választhatnak. Ennek lényege, hogy bizonyos árbevételi küszöbig a kisvállalkozások csak akkor lesznek kötelesek áfát fizetni, ha nekik azt már kifizették. Akkor a kormány 500 ezer euró árbevételi limitet állított, amit a most elfogadott módosítás 125 millió forintra változtatott.

Az érdekképviseleteknek tetszik

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is egyetértenek azzal a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal, amely szerint a 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni 100 ezer forintig, s támogatják az is, hogy az 55 év felettiek alkalmazásánál csak 14 százalék lesz a közteher.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében történő változtatás jótékony hatást válthat ki azoknál a vállalkozásoknál, amelyek eddig azért nem vettek fel új – például 25 év alatti – munkavállalót, mert már nem tudták volna kigazdálkodni a bér után fizetendő közterheket – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségnek (VOSZ) főtitkára az MTI kérdésére. Az akcióterv említett jótékony hatása részben semmissé válhat abban az esetben, ha jövőre a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelkedik, miközben a gazdaság egésze gyakorlatilag egy helyben topog – vélte Dávid Ferenc, és közölte: a VOSZ a minimálbér és a szakmunkás bérminimum befagyasztását fogja javasolni.

A törvényjavaslat kedvező hatásával egyetért az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke is. Borsik János az MTI-nek elmondta, hogy a stagnáló gazdaság körülményei között is keresni kell a munkahelyteremtés lehetőségeit, amit segíthet a törvényjavaslat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet törvény nyomán előálló munkaerőcsere lehetőségére, hiszen a munkaadó költséget takaríthat meg, ha 25 év alattiakat, vagy 55 év felettieket alkalmaz, míg a más korosztályhoz tartozókat elbocsátja.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott, hogy a jövő évi minimálbérről szeptember végén vagy október közepén kezd egyeztetéseket a kormány, és a bérkompenzációt a jövő évi költségvetésbe is betervezték.

Célzott csökkentés

Mint arról lapunk a nyár elején írt, a munkahelyvédelmi akcióterv gerincét a célzott járulékcsökkentő intézkedések adnák, amely nemcsak a fiatalokat, de az időseket, a tartósan munkanélkülieket és a gyesről visszatérőket foglalkoztatók kapnak majd.

A javaslat szerint az 55 év feletti foglalkoztatott után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék. Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után is szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.

Nincs rá több pénz

A járulékcsökkentés kiterjesztésének költségvetési hatásairól nincs szó az elfogadott módosító indítványban. A munkahelyvédelmi akcióterv egésze továbbra is 300 milliárd forintba kerül jövőre, amelynek fedezetét a kabinet szerint a tranzakciós illeték, az adóbehajtás hatékonyságának a növekedése és az akcióterv nyomán élénkülő gazdaságból származó többletbevételek jelentik. Kiszivárgott hírek szerint az IMF-EU-delegáció nem látja az akcióterv forrását, mint ahogy számos elemző és a Költségvetési Tanács is szkeptikus.

A munkahelyvédelmi akciótervet jelentő három törvényjavaslatot a tervek szerit jövő heti ülésén fogadja el az Országgyűlés.

Az akcióterv további módosításairól, a kisadózás lehetőségének kiterjesztéséről itt olvashat.

Tervezzen az őszre Hungary Cardért!

Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!

Rendezvénynaptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

Tiltakozik az Adótanácsadó Egyesülete

Az Adótanácsadók Egyesülete határozottan tiltakozik az Ügyfélkapu+ 2025. január 16-tól történő kötelező bevezetése ellen. Legalább fél év halasztás szükséges, mert a könyvelők, adótanácsadók, valamint mikró- és kisvállalkozás ügyfeleik az előző év zárlati munkájuk csúcs időszakában erre nem lesznek kellően felkészülve. Mint szakmánk elkötelezett képviselői javaslatunkat megküldtük a kormányzati szerveknek.

2024. október 10.

IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére

Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.