Megbukik az elvárt adó utóda?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Liberális Gazdasági Tanács egyetért azzal, hogy szélesítsék az adóbázist, de nem támogatja az elvárt adó módosított formáját, ami már megadná az adófizetés megkerülésének a lehetőségét a vállalkozásoknak, mivel az adó nem teljesíti a méltányos közteherviselés és a vállalkozói jövedelmek kifehérítésének alapelveit – közölte Kóka János.

A gazdasági miniszter azt is hozzátette, hogy inkább az APEH-ellenőrzések hatékonyságán kellene javítani. A politikus ellenérvként említette az elvárt adóval szemben, hogy az újabb bevallással fölöslegesen növelnék a bürokratikus terheket, amivel az adóhatóság nehezen tudna megbirkózni, továbbá az adóból várható bevételek meg sem közelítenék a tervezett összeget. A miniszter szerint elképzelhető, hogy a kormányülésen nem fogadják el az elvárt adóról szóló javaslatot, így az új szabályok nem lépnének életbe július 1-jével. Pichler Ferenc, a PM szóvivője elmondta: a pénzügyi tárca tartja magát ahhoz a korábbi kormánydöntéshez, amely szerint az elvárt adót be kell vezetni, immár az alkotmánynak megfelelően. A megoldás értekében a minisztérium folytatja az egyeztetéseket az adóról a szabad demokratákkal is.

Kóka János hétvégén arról is beszélt, hogy 2010-ig nem lát lehetőséget adócsökkentésre, de szükségesnek tartja az adórendszer átalakítását, mégpedig úgy, hogy nem az élőmunkát, hanem a vagyont, a fogyasztást és a környezetszennyezést terhelnék. A Népszabadság és a Magyar Nemzet szombati számában foglalkozott az elvárt adóval kapcsolatos bevallással, amelyen a vállalkozások ismertethetik veszteségük okait, és ezzel mentesülhetnek az elvárt adó megfizetése alól. A kérdőív komoly többletmunkát ad a könyvelőknek, mivel az adatlapon ötven kérdésre kell válaszolni, amelyek többek között a reklámkiadásokat, a piackutatási, tanácsadási költségeket, az ügynöki jutalékokat, a megbízási díjakat, a külföldi utazásokat és a napidíjakat, a repiköltségeket, az üzleti ajándékok értékét, az oktatási és képzési kiadásokat firtatják azoknál a cégeknél, amelyek bevételük 2 százalékánál kisebb nyereséget mutattak ki és az elvárt adót nem fizetik be.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.