Megbukott a luxusadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A március 15-ei határidőig országosan mindössze 585 luxusadó-bevallás és durván 120 millió forintnyi adó érkezett az önkormányzatok adóügyosztályára. Ez a luxusadó bevezetésekor remélt milliárdnyi állami bevételnek csak a töredéke.

Deli Lajos, a Fővárosi Önkormányzat adóügyosztályának vezetője szerint ugyan merészség kijelenteni, hogy megbukott a luxusadó intézménye, de az adatok láttán mindenképpen időszerű feltenni a kérdést, hogy vajon érdemes-e fenntartani a rendszert.

A várt bevétel tizede

A 2005. novemberében elfogadott luxusadótörvény, illetve az ahhoz kapcsolódó kormányrendelet alapján mintegy tízezer adóalanyra, és körülbelül egymilliárd forintos adóbevételre számított a pénzügyi tárca, ám az azóta eltelt szűk másfél év erre alaposan rácáfolt.

A napokban lejárt bevallási határidő Budapesten is csupán 535 becsületes luxusadózót csalogatott elő, az ő bevallásuk nyomán 114 millió forinttal hízik az államkassza ebben az évben. A fővároson kívüli összes településről pedig további 50 adóbevallás érkezett, ebből – becslésünk szerint – legfeljebb további tízmillió forintos adóbevétel adódhat össze.

A szakember ugyanakkor a Magyar Ingatlanszövetség által rendezett konferencián bejelentette, hogy folyamatosan végeznek vizsgálatokat és adóellenőrzéseket egyebek mellett lakossági bejelentések és friss piaci tranzakciók (például adás-vételi információk) alapján.

Kell idő, hogy beérjen

Deli Lajos tapasztalatai szerint egy-egy új adó beérése több évet is igénybe vehet. 1992-es indulásának évében például még csak 34 ezer vállalkozás fizetett iparűzési adót, akkor összesen 6,4 milliárd forintot Budapesten. Egy évvel később már 60 ezer vállalkozás fizetett 12 milliárd forintnyi adót, 2006-ban pedig már 239 ezer vállalkozás 167 milliárdot. Ekkora nagyságrend mellett már az adó beszedésének költségei is elenyészőek: a 154 fős beszedő csapat „fenntartása” bőven kevesebb az adó 1 százalékánál. Ugyanez a luxusadó adminisztrációjáról még messze nem mondható el – tette hozzá Deli Lajos.

Az tehát szinte törvényszerű, hogy egy-egy új adónem felfutásához idő kell, ám a szekember szerint a luxusadóval kicsit más a helyzet: a törvény és a rendelet nem volt megfelelően előkészítve, az értékövezetek megállapításához nem állt rendelkezésre elég információ és idő.

Forrás: Figyelő


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.