Megélhetési támogatás járna a felzárkóztató képzésben résztvevőknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszacsempészné a képzések alatti jövedelemtámogatást a munkaügyi ellátások közé az a Kósa Lajos által benyújtott, több törvényt is módosít javaslat, amely többek között kiemelkedő fizetést biztosítana a Költségvetési Tanács elnökének – írja a Napi Gazdaság.

A javaslat az esélyegyenlőségi törvény módosításával tenné lehetővé, hogy a társadalmi felzárkózást segítő, uniós társfinanszírozású programoknál – ha ez a részvételt segíti, és nincs erre vonatkozó uniós tiltás -, akkor a projektgazda a felzárkózást segítő megélhetési támogatást nyújthasson a hátrányos munkapiaci helyzetű, inaktív felnőttek számára.

Abban az esetben persze, ha az érintett résztvevő a képzés időpontjában nem kap keresetpótló juttatást, alkalmi munkát kivéve nincs egyéb munkaviszonya, és a képzés ideje alatt más támogatott képzési programban nem vesz részt. A megélhetési támogatás nyújtásáról felnőttképzési szerződést kell kötni, erről pedig a munkaügyi központot is értesíteni kellene.

A javaslat szerint a megélhetési támogatás összege a közfoglalkoztatási bérrel egyezne meg. Az azonban nem egyértelmű a szöveg alapján – mivel az indoklásban a képviselő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és egyéb tárcák intézkedései közti koherenciazavar megszüntetését jelöli meg a módosítás céljaként -, hogy ez egyszer kapható összeg lenne-e, vagy havonta rendszeresen biztosítani kellene.

További részletek a Napi Gazdaságban.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

Hullócsillagok – adócsaló médiavállalat omlott össze

Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.