Megfenyítheti-e a bankokat az állam?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

egfenyítheti-e a bankokat az állam? – illusztrációA kis cégek élénkebb hitelezésére fogja szorítani a bankokat a következő kormány – mondta Kósa Lajos. A bankok állítják, hogy rendesen hiteleznek, míg néhány adatból arra következhetünk, hogy nem. Mit szólnának a bankok Orbán Viktor intelmeihez? Erre kereste a választ az fn.hu.

Úgy kell bánni a bankokkal, ahogy Szlovákia teszi – jelentette ki kedd esete az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere azt mondta: „”A szlovákok a következőt csinálták: összehívták a bankokat és megkérdezték, hogy hajlandók-e nagyobb mértékben finanszírozni a szlovák gazdaságot, mint ahogy ezt teszik a világgazdasági válság hatására. Ha nem, mert ezt túl kockázatosnak tartják, akkor köszönik szépen, ne foglalkozzanak pénzintézeti közvetítői tevékenységgel Szlovákiában””.

Kálmán Olga műsorvezető kérdésére a Fidesz alelnöke úgy vélte: egy kormánynak kell hogy legyen akkora lobbiereje, hogy ezt itthon is el tudja érni, mert Magyarországon lényegében a kis- és középvállalkozói szektor számára a hitel elérhetetlen.

Hiteleznek a bankok

Politikai, politikusi nyilatkozatokat nem kommentálunk – mondták hivatalosan a Magyar Bankszövetségnél az fn.hu megkeresésére. Így Kósa Lajos nyilatkozatától függetlenül hívták fel a figyelmünket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének néhány adatsorára, amelyek cáfolják azt a sok helyen közkeltű vélekedést, hogy a bankok a vállalkozói szféra hitelezése helyett inkább a jegybanknál tartják a pénzüket – teljes biztonságban.

A felügyelet adatai szerint annak ellenére, hogy a válság 2009-ben tetőzött, a kis- és közepes cégeknek nyújtott hitelek darabszáma a 2008-as 295 930-ról 667 401-re nőtt. Csökkent viszont a hitelek összege: míg 2008-ban 3897 milliárd forintnyi kölcsönt nyújtottak a bankok, addig tavaly már csak 2898 milliárd volt a folyósított kölcsönök összege.

Ennél is erősebb érv a mellett, hogy a bankok nem hagyták cserben a kkv-kat, hogy a PSZÁF adatai szerint 2009-ben a mikrovállalkozások a válság ellenére mindössze 6 százalékponttal kaptak kevesebb kölcsönt, mint egy évvel korábban, a kisvállalkozások esetében pedig a visszaesés mindössze 1 százalékpontos volt (a rend kedvéért a számok: a mikrovállalkozások tavaly 1158,9 milliárd, a kisvállalkozások 1143,2 milliárd forintnyi kölcsönt kaptak.

Két évet kiragadva tehát állítható: a bankoknak hiteleznek. Azt viszont ők is hozzáteszik: betéteseik pénzét kölcsönzik, amelyre visszafizetési kötelezettségük van, és a kockázatilag elfogadható hitelképes kereslet pénzük iránt alacsony.

Vagy mégsem hiteleznek?

Nemcsak a bankok üzletpolitikáját, de a jegybank kamatpolitikáját is hibáztatják jó néhányan a méregdrága forinthitelekért, és a Magyarországon kialakult kettős kamatszintért. A Kósa Lajos által példaként említett Szlovákiát az euróövezet tagjaként érte a válság, így ott a jegybanki alapkamat jó ideje 1 százalékos, és ehhez igazodik a gazdaság kamatszintje. Itthon a krízis eldurvulásakor az MNB 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot, amely sokáig kétszámjegyű volt, és most is magasnak számít a térségben: 5,75 százalékos. Vagyis a forinthitelek évek óta jóval drágábbak, mint a szlovák euróhitelek, ezért is fordult a lakosság és a vállalati szektor a devizaalapú hitelek felé.

A jegybank legfrissebb adatait tanulmányozva kiderül: tavaly év végén a vállalatok teljes hitelállományának értéke mintegy 7000 milliárd forint volt, míg februárban a kéthetes MNB-kötvények állománya – ez a bankrendszer szabad likviditása, a jegybanknál parkoltatott pénzek összege – elérte a 3645 milliárd forintot. Az MNB januári hitelezési felmérésében az áll, hogy „a bankok hitelezési képessége erős, likviditása jó, ennek ellenére továbbra is alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk, ami főként a vállalati szegmensben eredményez szűk hitelkínálatot”.

A januári hitelkihelyezési adatokat tanulmányozva pedig arra következtethetünk, hogy a bankok az olcsóbb devizaalapú hitelek felől a drága forintlapúak felé terelik ügyfeleiket. Az egymillió euró alatti forinthitel-szerződések értéke az év első hónapjában 63 milliárd forint volt, az egymillió euró feletti forinthitel-szerződéseké pedig 100 milliárd; előbbi kamata átlagosan 9, utóbbiaké pedig 7,5 százalékos volt. Kisebb összegű euróalapú hitelt 28 milliárd, nagyobb összegűt 50 milliárd forint értékben folyósítottak, az előbbit 4, az utóbbit 3 százalékos átlagos kamatra.

A krízis évében, vagyis tavaly a bankszektor nyeresége (az MFB, az Eximbank és a Keler Zrt. nélkül) 255 milliárd forint volt a felügyelet adatai szerint. Vannak, akik szerint ez az összeg a súlyos válság közepette szemtelenül magas, mások úgy vélik, a bankrendszer is megszenvedte a krízist, mert összesített profitja 30 százalékkal csökkent éves szinten.

Vészforgatókönyvek

Mi történne, ha Orbán Viktor kormányfőként magához hívná a bankok vezetőit, és profitjuk rovására a hitelezés élénkítésére kérné őket?

Piacpárti, banki forrásból származó érvelés szerint ez visszatérést jelentene a szocializmushoz, amikor az állam határozta meg az árakat, így egyes termékek (adott esetben a hitelek) keresletét és kínálatát is. A hazánkban működő bankok döntő többsége ráadásul külföldi tőzsdei cég leányvállalata, a részvényesek és a menedzsment pedig nem tudná befogadni a kormányfői igényt, így akár a kivonulás mellett is dönthetnek.

A banki profitokat sokallók ezzel szemben azt állítják, hogy a hazai leánybankok jövedelmezősége jóval nagyobb az anyabankokénál, így kivonulástól nem kell tartani, van tere a kompromisszumnak.

Ha a bankok mégis a magyar piac elhagyását választják, több forgatókönyvük is létezhet. Elképzelhető, hogy a magyar leánycéget fiókként, jóval kevesebb önálló döntési jogkörrel és kevesebb banki termékkel működtetnék. Lehetséges, hogy egy bank ebben a helyzetben megpróbálná eladni összes magyarországi érdekeltségét, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen beszünteti aktivitását: nem gyűjt több betétet, nem nyújt hitelt, és fokozatosan leépül.

Forrás: fn.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.