Mégis készül az idén adómódosító csomag

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mégis készülhet az idén új adómódosítási csomag, az öt országgyűlési párt erre kérte a kabinetet. A találkozón konszenzus alakult ki, hogy az egyszerűsítéseket és a gazdaság kifehérítésére szolgáló javaslatokat meg kellene őrizni a korábbi adócsomagból. Az SZDSZ és a Fidesz a vállalati különadó kivezetését is szükséges lépésnek mondta, igaz, ezzel párhuzamosan 18 százalékra növelnék a társasági adó mértékét. Az MDF ugyanakkor egyelőre egyedül maradt azzal a javaslatával, amely szerint nőne a fogyasztási típusú adók szerepe.

Maga a kormány is kimentett néhány passzust a korábbi adócsomagból: meglepően, a jogszabály-módosításokat a jövő évi büdzsét megalapozó törvények közé illesztették be. Ezek közül a legjelentősebb bizonyára a „jó adósok listájáról” szóló kezdeményezés. A módosítás lényege: az azon szereplő adózók számára még közbeszerzések esetén sem lenne kötelező a nullás igazolás bemutatása.

A köztartozásmentes adózók listájára online is fel lehetne kerülni, az adatbázis minden hónap 10-én frissülne. A „felvételi időszak” 2009. január 1-jével kezdődik, az első közzététel 2009. február 10-én lenne. A listára olyan vállalkozások kerülnének fel, amelyeknek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozásuk, s nem állnak csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt. E cégeknek nem kellene külön igazolást kérni a kifizetések teljesítéséhez, míg azok, amelyek nem szerepelnek a „nullás” adatbázisban, a jövőben is kötelesek bemutatni az igazolást. Komolyan büntetnék, aki hamis adatok alapján furakszik fel a listára: a magánszemélyek esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 200 ezer, a vállalkozásoknál 500 ezer forintos bírságot róhat ki.

A listán nem szereplő vállalkozások körében ugyanakkor a havi nettó 200 ezer forint feletti kifizetéseket a fővállalkozó csak akkor teljesítheti az alvállalkozó felé, ha utóbbinak adóhatósági igazolása van arról, hogy nincs tartozása. A jogszabály-módosítások között szerepel az is, hogy az igazolás harminc napig lenne érvényes, és minden kifizetőnél fel lehetne használni. Sőt, a szigor jegyében ez a kötelezettség kiterjed a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is, a kormány ugyanis így kívánja elejét venni az új szabály kijátszásának. Az igazolást emellett különböző támogatások igénybevételéhez is fel lehetne használni. A normaszöveg szerint saját döntésük alapján más szervek, támogatást folyósítók is szűrhetik az adózókat a lista alapján az adóigazolás bekérése helyett.

A költségvetéshez kapcsolódó törvény átfésülésekor megállapítható: a kormány csak olyan adójogszabály-módosításokat „hagyott meg”, amelyek egyáltalán nem érintik a költségvetési bevételeket. A közteheralapok egységesítése ilyen, így jövőre a munkaadók járulékát és a szakképzési hozzájárulást is a tb-járulék alapja után, a munkavállalói járulékot pedig az egyéni egészségbiztosítási járulékalap szerint kell fizetni. Egy módosítás révén a kormány szavatolná, hogy a szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni.

Szigorúbb lehet a költségvetési korlát
Szerdán, az országgyűlési pártok egyeztetésén konszenzus mutatkozott abban, hogy a jelenleginél szigorúbb költségvetési limitet kell beépíteni a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslatba.
A pártok azt javasolják, hogy a kiadási főösszeg is alacsonyabb legyen a jelenlegi büdzsétervezetben találhatónál, s életre kell hívni a stabilitási és az adóreformalapot is.
A tanácskozáson megegyeztek a költségvetési tanács összetételében is.

Forrás: Világgazdaság

---