Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Mégis lesz reklámadó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár az EU megszüntette a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárást, mégis lesz reklámadó – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón. Lázár János tárgyal majd az ügyíben az érintettekkel.
A reklámadó ügye még nem volt a kormány előtt, de a jelenlegi állapot szerint lesz reklámadó – mondta kérdésre válaszolva Giró-Szász András kormányszóvivő a kormányülés szünetében tartott szóvivői tájékoztatón. A miniszterelnök Lázár Jánost, a miniszterelnökséget vezető államtitkárt bízta meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson ez ügyben a reklámszövetséggel – tette hozzá Giró-Szász András.
A szektorális különadókról és a tranzakciós illetékről a kormány szerdai ülésén nem tárgyal – mondta a sajtótájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az Európai Bizottság szerdán délután jelentette be a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Az EU vezető testületének javaslata nyomán az európai pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) hoz végső döntést az ügyben. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és több kormánypárti politikus úgy nyilatkozott, hogy a reklámadóra azért van szükség, hogy az EU biztosan kiengedje Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Arra a kérdésre, hogy az EU pozitív döntése után miért van szükség reklámadóra, a kormányszóvivő úgy válaszolt: a kormány a közteherviselés elve alapján vezetné be az adót.
A reklámadó piaci és költségvetési hatásairól szóló elemzésünket itt olvashatja.
Hazánk a hiánycél állandó túllépése okán 2004-es EU-csatlakozása óta állt túlzottdeficit-eljárás alatt. Az Európai Bizottság szerdai döntése gazdaságpolitikai szempontból jelentős, mert ezek szerint az EU fenntarthatónak ítéli a magyar államháztartás 3 százalék alatti hiányát. (Erre a testület szerint eddig 7 ország volt képes a közösség 27 tagállamából, most Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól.) A döntés nyomán Magyarország nem számíthat a hiánycél átlépése miatt semmiféle uniós szankcióra, és az államadósság finanszírozása is olcsóbbá válik.