Megjelent a PM tájékoztatója a transzferár-adatszolgáltatásról | NAV-Figyelő 13. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2023. január 1-től az átalányadózó egyéni vállalkozóknak saját személyükre vonatkozóan negyedévente, első ízben tehát 2023. április 12-ig kell adó- és járulékbevallást benyújtaniuk a NAV-hoz. A bevallásban a szociális hozzájárulási adó és járulékkötelezettséget havi bontásban kell majd feltüntetni. A bevallás módjáról, a PM transzferárazási tájékoztatójáról, valamint a külföldön befizetett áfa visszaigényléséről olvashatnak az eheti NAV-Figyelőben.

1. Április 12-n esedékes az átalányadózó egyéni vállalkozók idei első adó- és járulékbevallása

2023. január 1-től az átalányadózó egyéni vállalkozóknak saját személyükre vonatkozóan negyedévente, első ízben tehát 2023. április 12-ig kell adó- és járulékbevallást benyújtaniuk a NAV-hoz. A bevallásban a szociális hozzájárulási adó és járulékkötelezettséget havi bontásban kell majd feltüntetni.

Kivétel a fenti szabály alól, hogy ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, szünetelteti vagy öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, a bevallást 30 napon belül kell benyújtania.

A bevallás benyújtható

  • az ONYA segítségével teljes adattartalommal vagy egyszerűsített formában vagy
  • az ÁNYK 2358 jelű, „Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulék kötelezettségéről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék kötelezettségéről” elnevezésű adatlapján.

Az egyszerűsített bevallás az ONYA-ban 2023. április 1-jétől már elérhető. Egyszerűsített ONYA bevallást az a nem kiegészítő tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó nyújthat be, aki a bevallási időszakban (az adott negyedévben) nem szüntette meg és nem szüneteltette a vállalkozói tevékenységét, a munkavégzésének jellege nem változott, és az adott időszakra még nem nyújtott be 2358-as bevallást.

2. Április 1-től már a 23ELEKAFA-nyomtatványon kell visszaigényelni a külföldön megfizetett áfát

Tehát azoknak a magyar adózóknak, akik vissza kívánják igényelni a más EU-tagállamban rájuk áthárított áfát, 2023. április 1-től a 23ELEKAFA-űrlapot kell beküldeniük a NAV-hoz.

Különleges szabályok érvényesülnek azonban akkor, amikor Horvátország a visszatéríttetés tagállama. A 23ELEKAFA-nyomtatványt kell használni, ha az áfát 2023. január 1-je után már euróban számították fel. De az olyan 2022. évi áfa-visszatérítéseknél, amelyeknél az áfát még horvát kunában számították fel, a 22ELEKAFA-űrlapot kell használni 2023. szeptember 30-ig.

3. Megjelent a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a transzferár-adatszolgáltatáshoz

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 8–8/A. §-ai szabályozzák a kapcsolt vállalkozások részére előírt transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség részletszabályait.

Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítése érdekében a PM egy tájékoztatót készített. Az adatszolgáltatásra kötelezett adózók köre azonos a transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek körével.

Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban kell teljesíteni, tehát azon társaságiadó-bevallásokban, amelyeknek a jogszabály által előírt bevallási határideje 2022. december 31-ére vagy ezt megelőző időpontra esik.

Teljeskörűen mentesülő ügyletek

Teljeskörűen mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól a kapcsolt vállalkozások azon ügyletei, melyek esetében a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben áfa nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál a NGM rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni.

Mentesülnek továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség alól a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügyletek, és a meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügyletek.

Részlegesen mentesülő ügyletek

Vagyis a következő ügyletekről nem szükséges teljeskörűen adatot szolgáltatni:

  • a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést,
  • a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll („költségátterhelés”)
  • az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt.

A PM is kiemeli, hogy a transzferár miatti adóalap-módosítási kötelezettség, a kapcsolt vállalkozás bejelentésének, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése bejelentésének kötelezettsége, valamint a jelen tájékoztató tárgyát képező adatszolgáltatási kötelezettség mind-mind külön adókötelezettség.

Tehát még az adatszolgáltatás alól mentesülő ügyletekkel kapcsolatban is fontos tudni, hogy noha az adózót nem terheli nyilvántartási kötelezettség, az adóalap-módosítási kötelezettség fennállhat.

Az NGM rendelet ugyan a nyilvántartási, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség alól adhat felmentést, az adott ügylettel kapcsolatban szükségessé váló adóalap-módosítás alól azonban semmilyen esetben sem. Annak szükségességét tehát minden kapcsolt ügyletnél vizsgálni kell, és a korrekciót a Tao. törvény alapján el kell végezni.

A fentieken túl a NAV-figyelőben IDE kattintva részletesen olvashat az eheti adótraffipax helyszínekről is, továbbá hasznos tippeket kaphat az SZJA bevallás kapcsán és a népegészségügyi termékadóról. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Dohánycsempészekre csapott le a NAV

A NAV két dunántúli megyében is alaposan odapörkölt a dohánycsempészeknek, összesen mintegy 14. 500 doboznyi cigarettát lefoglalva, illetve – együttesen – huszon-milliós nagyságrendű csalásokra rávilágítva.

2024. december 3.

A cégautó költségeinek elszámolása

Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.