Megkegyelmezett a kajajegyeknek a kormány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mégsem sújtanák 11 százalékos adóval az étkezési jegyeket, illetve a munkavállalók egyéb béren kívüli juttatásait, ennek azonban ára van: az ígért öt százalékpontos járulékcsökkentés helyett csak négyre lát lehetőséget a pénzügyminiszter. Indulna a számlagyűjtés, hét százalékos lenne a cégautó adó, jönne Robin Hood. Az adóprés 145 milliárd forinttal enyhülne a korábban bejelentetteknek megfelelően.

A kormány döntése óta lezajlott egyeztetések eredményeképpen a munkáltatók által fizetendő természetbeni juttatások tervezett 11 százalékos adója nem került be a tervezetbe – jelezte Veres János. A másik, ezzel összefüggő változás, hogy 2009. április 1-je után a munkáltatók által fizetendő járulék négy százalékkal csökken a korábban tervezett öt százalék helyett.

55 milliárd bevétel bánja

Veres korábban jelezte: a béren kívüli juttatások megadóztatásától 55 milliárd forint bevételt remél a költségvetésnek, ami egy százalékpontnyi járulékcsökkentést képes ellensúlyozni. A pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint ugyanis egy százalékpontnyi járulékcsökkentés 80 milliárd forint bevételkiesésnek fel meg éves szinten, a járulékokat azonban csak április elsejétől csökkentik. A korábban közölt 145 milliárd forint összegű, nettó tehercsökkenés lényegében változatlan marad, néhány milliárdos hibahatár mellett – magyarázta a miniszter, aki szerint a pontos számításokat még nem fejezték be.

A béren kívüli juttatások megadóztatását korábban a munkavállalók és munkaadók érdekképviselői, illetve adószakértők egyaránt kritizálták, valószínűleg ezért állt el a kormány korábbi elképzelésétől.

Kritizálták, engedtek

A munkaadó éppen azért adja az adómentes juttatásokat, mert adómentesek, s megvonhatja, ha adókötelessé teszik azokat – mondta lapunknak korábban Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Zara László adószakértő pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy egyeseket kedvezőbb, másokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat a juttatások – korábban tervezett- szabályozása.

Jobb helyzetbe kerülhettek volna a magasabb jövedelmű munkavállalók, illetve a cafeteria-rendszert üzemeltető nagyvállalatok, mert az éves 400 ezer forintos határ eltörlésével több juttatást adhattak volna dolgozóiknak, ami még 11 százalékos adóteher mellett is jóval olcsóbb lett volna, mint munkabérként kifizetni.

Más cégeknél azonban, ahol az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók kaptak némi juttatást is, de jóval az éves 400 ezer forintos határ alatt, ott megnőtt volna az adóteher. Bár erről még nincs hír, de vélhetően megmarad az éves összeghatár. (Később kiderült, az országos érdekegyeztetésen megállapodtak, hogy eltörlik az összeghatárt az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.)

Engedett a kormány abban is, hogy megmaradnak azok a társasági adókedvezmények, amelyek a foglalkoztatáshoz köthetők, ezek megszüntetésének szándékát is bírálták korábban az országos érdekegyeztetésen.

Magasabb a cégautó adó kulcsa

A cégautóknál az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka lesz (korábban a hírek még 6 százalékról szóltak), amelyből levonható a súlyadó értéke, és az értékcsökkenés első két évben 10-10, a további években öt százalékos mértékben. Az adót akkor kell megfizetni, ha a gépkocsira költséget számolnak el, ezzel alapjaiban változik meg a szabályozás.

Azok a magánszemélyek, akiknek éves jövedelme nem lépi túl a 3,4 millió forintot, és bizonyos lakásfelújítási, betegápolási körben áfás számlával rendelkeznek, az évente visszaigényelhető 100 ezer forintos adókedvezmény keretén belül érvényesíthetik ezt a visszatérítést – fogalmazott a miniszter.

A házipénztár szabályozása változik: januártól az árbevétel 1,2 százaléka (havi átlagos állomány alapján), illetve 500 ezer forint túllépése esetén lép életbe szankció.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Figyelőneten.

Forrás: Figyelőnet

---