Nonprofit kalauz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha egyetlen jelzővel kellene illetni a folyó esztendőt, akkor a civil társadalmi környezet és az e területet érintő jogszabályi változások egyik legfontosabb jellemzője az elektronikus rendszerek, az informatika egyre szélesebb körű, helyenként kötelező alkalmazása.

Elegendő csak arra utalni, hogy az 1%-os törvény
a kapott támogatások felhasználásnak közzétételi formájaként az eddigi sajtóközlemény
helyett az ügyfélkapun keresztül az adóhatósághoz megküldendő, és ezt az illetékes
szakminisztérium internetes portálján közzéteendő formában határozza meg. De
folytathatnánk a sort azzal, hogy ebben az évben az interneten keresztül már
nemcsak a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatait lehet benyújtani (sőt bizonyos
összeghatár felett nincs is más módja a pályázatnak), hanem azok elszámolásait
is. Bár az Adó-kódex Nonprofit Kalauz száma továbbra is természetesen elsősorban
a jogi, számviteli, adózási, nyilvántartási kérdésekkel foglalkozik, a bevezetőben
fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a társadalmi környezet befolyásoló
változásaira.

Miért is illettük tehát 2008-at az informatikai év jelzővel?

2008 áprilisában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) online
módon elérhetővé tette a civil szervezetek megyei és fővárosi bíróságon nyilvántartott
közérdekű adatait. Az OIT elnöke és a civil szervezetekkel való kapcsolattatásért
felelős minisztérium (SZMM) államtitkárának rendszert indító szimbolikus közös
gombnyomása azonban csak első lépése volt az OITH „Civil szervezetek bejegyzésének
és nyilvántartásának modernizációja” programjának. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
által támogatott program célja ugyanis az, hogy 2010 végére lehetőség nyíljon a
civil szervezetek elektronikus ügyintézésre, és a bíróságokon elkészüljön a
közhiteles, interneten keresztül is elérhető adatbázis.
A másik fontos internetes vívmány, hogy a civil szervezetek tájékozódását a korábbinál
szélesebb körben és közvetlenebbül segíti a 2008 júliusában átalakított, a Szociális
és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) által működtetett Civil Információs Portál, amely a
www.civil.info.hu internetes címen érhető el. Az oldalon az aktuális civil szektort
érintő információkon túl szinte minden olyan adat is megtalálható, amit az állami
nyilvántartásokból e területet érintően tudni lehet. Így fellelhetőek itt:

  • a szektort érintő bírósági adatok (OITH-tól átvett hatályos adatbázis napi frissítéssel);
  • az szja 1%-os felajánlási adatok (a 2004. évtől),
  • a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások adatai (a 2006. évtől);
  • az NCA elektori adatai;
  • az önkéntességhez kötődő hatósági nyilvántartási adatok;
  • az egyéb e területen releváns hatósági nyilvántartási adatok (pl. munkaügyi kapcsolatok adatai);
  • a kapcsolódó jogi információk (a hatályos jogszabályok);
  • a civilek számára elérhető pályázatok;
  • a civil szolgáltatók adatai; valamint
  • a civil részvétellel működő testületekhez kötődő információk.

Az SZMM a portál tartalmát a többi tárcával, illetve az OITH-val, az APEH-hel, a
MÁK-kal, az OMMF-fel, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadóval, és sok más szervvel
való szoros együttműködés eredményeként biztosítja. Fontos azonban, hogy a megjelenő
adatok, információk elsődlegesen a tájékozódást, a tájékoztatást szolgálják, az
adattár nem minősül közhitelesnek. Ezzel együtt is komoly segítséget jelent azonban
a civil szervezeteknek.

Mindezek a fejlesztések az 1065/2007. (VIII.23.) kormányhatározatban rögzített
feladatok végrehajtásának eredményei, amelynek további előírásai is figyelmet
érdemelnek, hiszen például kötelezővé teszi a KSH évenkénti civil adatfelvételét,
illetve annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi nem kormányzati szervezetek jogi
személyiségének elismeréséről szóló 124. számú Európai Tanácsi Egyezményhez milyen
módon csatlakozhatnak a magyarországi szervezetek (részletesebben lásd a II. fejezetben).

A kormányhatározatban megjelenő stratégiában az eddigi alapelvek (az erős civil
társadalom igénye; a civil szervezetek szerepének elismerése a részvételi demokrácia
megvalósításában, a társadalmi integráció és kohézió, a szolidaritás kiteljesítésében;
a partneri viszony és a civil kontroll iránti igény; a civil szféra függetlenségének
tiszteletben tartása; a piaci, állami és nonprofit szervezetek közötti együttműködés
elősegítése) fenntartása mellett továbbra is hangsúlyosak a kormányzati civil
kapcsolatok fejlesztésének pillérei, amelyek a következők:

  • a társadalmi részvétel eszközrendszerének fejlesztése,
  • a jogi környezet felülvizsgálata és szükség szerinti átalakítása,
  • a civil szervezetek hatékony működésének elősegítése,
  • az állami támogatások pályázóbarát elemeinek megteremtése,
  • az állami és önkormányzati közfeladat-ellátásban a civil szervezetek részvételének elősegítése.

S hogy mi indokolja ezt a komoly állami szerepvállalást, a fokozott figyelmet?

A KSH 2006. évi adatai szerint a magyarországi nonprofit szektor összbevétele
896 milliárd forint volt, ami 2008-ban már minden bizonnyal eléri az ezer milliárd
forintot. Ma a szektor nemcsak jelentős társadalmi, hanem komoly gazdasági tényező is,
amelybe minimum 400 milliárd forint költségvetési eredetű forrás áramlik. Minden ok
megvan tehát arra, hogy a nonprofit szektorban a gazdálkodás törvényesen, a hatályos
jogszabályok betartásával, átlátható módon történjen, ami nélkül elképzelhetetlen
a társadalom bizalma és a fenntartható fejlődés. Ehhez kíván segítséget nyújtani a
Nonprofit Kalauz legfrissebb száma abban a reményben, hogy 2008-ban a civil
szervezetek az informatikai eszközrendszer bővülése mellé a gazdálkodás
eredményességének és szabályosságának növekedését is elkönyvelhetik.

Forrás: Adó-kódex 7. szám – szeptember


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.