Megmenekült az iparűzési adó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Összhangban lévőnek ítélte a magyarországi helyi iparűzési adót az európai uniós joggal az Európai Bíróság Luxembourgban kihirdetett ítéletében.
A testület megállapította, hogy nem forgalmi jellegű adóról van szó, használata tehát összeegyeztethető az érintett uniós jogszabállyal, amely egyetlen áfa-jellegű adó kirovását teszi lehetővé a tagországok számára.
Eldőlt a perek sorsa
Az ítéletben a bíróság emlékeztetett arra, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan adó fenntartása vagy bevezetése, amely nem rendelkezik az áfa (uniós zsargonban hozzáadottérték-adó) valamely alapvető jellemzőjével.
A bíróság döntésétől korábbi közlések szerint Magyarországon több száz megrekedt per sorsa és becslések szerint mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függött, ekkora összeg folyik be ugyanis éves szinten az önkormányzatokhoz az iparűzési adóból.
Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően több magyar társaság bírósági eljárást indított annak megállapítására, hogy a HIPA nem összeegyeztethető a hatodik HÉA irányelvvel. A felperesek között olyan ismert társaságok is szerepelnek, mint az E.ON, a Tesco, az OTP, az Erste Bank, vagy a Vodafone. A cégek a pereskedés mellett befizették az adót, így az önkormányzatok a mostani döntés nyomán nem jutnak többletbevételhez.
25 milliárd bánta volna
A Pénzügyminisztérium a FigyelőNetet úgy tájékoztatta, hogy körülbelül száz hazai cég kezdeményezett peres eljárást, de valamennyiük befizette az iparűzési adót. Számításuk szerint – amennyiben az Európai Bíróság – nekik ad igazat, úgy utólag igényelték volna vissza befizetéseiket, amelyek összesen 25 milliárd forintra rúgtak volna.
Olasz módra
Két magyar bíróság azt kérte az Európai Közösségek Bíróságától, hogy határozzon arról, hogy a HIPA összeegyeztethető-e a hatodik HÉA irányelvvel, és különösen azzal a tilalommal, hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be forgalmiadó jellegű adózási rendszereket.
Egy hasonló jellegű olasz adó ügyében tavaly hozott – hasonló tartalmú – ítélet nyomán már sejthető volt, hogy a bíróság a magyar perben is az államnak, illetve az azt támogató Európai Bizottságnak ad igazat (utóbbi az olasz ügy ítélethirdetéséig az iparűzési adó uniós jogba ütközését vallotta, de azt követően hirtelen álláspontot változtatott).
A KPMG megmondta
Az Európai Bíróság a KPMG szakértőinek korábbi várakozásaival összhangban nem szüntette meg az egyébként sok tekintetben jogos kritikával illetett helyi iparűzési adót (hipa). Az ügy során ennek megfelelően az a társaság járt a legjobban, amelyik megfelelően mérlegelve elkerülte az iparűzési adó ellen tett lépéseket.
A KPMG mindvégig azon az állásponton volt, hogy a hazai cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Számos magyarországi társaság ugyanis az iparűzési adó jogszerűségét vitatva eljárást kezdeményezett a befizetett adó visszatérítését remélve.
A KPMG adószakértői szerint a rendelkezésre álló korábbi esetjog alapján (ideértve az olasz IRAP-ügyben hozott hasonló tartalmú döntést is) mindig is a hipa érintetlenül hagyásának volt nagyobb esélye, ráadásul a visszatérítési kérelmek sikertelensége szinte biztosra vehető volt még a hipa eltörlése esetén is.
Az iparűzési adót a KPMG szakértői továbbra is a legkevésbé hatékony, a vállalkozások jövedelmi viszonyait figyelmen kívül hagyó versenyt erősen torzító hatású és Magyarország versenyképességét hátrányosan befolyásoló adónemnek tekintik, és szorgalmazzák annak gyökeres átdolgozását, vagy eltörlését – olvasható a KPMG közleményében.
Forrás: FigyelőNet
